Eljött Zsolti gulipánt fotózni és ez azt jelentette, hogy már nagyon korán a vízparton hasaltunk. Csak a babzsák és a szögkereső volt velem, de ők nagyon kellettek:)
A madarak a fészkeik körül tevékenykedtek, egyáltalán nem foglalkoztak a két álcahálós ízével. Nem terveztünk egész nap ott hasalni, annak ellenére, hogy tudtunk volna. A hajnal valami egészen hihetetlen színeket vetített a vízre, a tájra és a madarakra. Ilyennek még sohasem láttam...rózsaszín volt minden. Láttunk réti cankókat is. Olyan 8-ig gulipánoztunk, majd egy öreg bak jött elő a repcéből és a vízen keresztül átjött a mi oldalunkra,hogy aztán ismét bemenjen a repcébe...nem is értem. Természetesen utána lopakodtunk...rafinált vén legény lehet ez a bak, mert sehogy sem tudtuk normálisan megközelíteni, mindig gyanús volt neki valami. Ezután egy másik táblában nagyon jól megközelítettünk egy bakot és egy sutát, de annyira közelre kerültünk, hogy csak a suta dugta ki a fejét a repcéből, a bak egyből kereket oldott. Délután egy másik területen őzeztünk, de "csak" a parlagi párt figyelhettük meg, amint dolmányosok és bíbicik zavargatják őket. Láttuk a különleges agancsú területes bakot is, tehát még nem ismerik a vadászok őkelmét.
.
