2012. január 25., szerda

2012. 01. 22.

Ma végre elérkezett az ideje a ragadozómadaras lesem felavatásának. Havas időjárás ígérkezett hajnalra és gondoltam, hogy tökéletesen festenek az ölyvek a havas tájban.
Fél 6-kor már a lesben feküdtem, miután szétszórtam egy jó adag csirkefarhátat a les előtt úgy 10 méterre. Lassan telt az idő pirkadatig, de a les belülről meglepően komfortosnak bizonyult:annyira hideg sem volt bent és kényelmesen el is fértem benne. A havazás elállt és lassan hasadt a hajnal. A néma csendet szarkák óvatos cserregése törte meg. Észrevették a csalit és vizsgálni kezdték a lehetőségeket...már egykét madár le is merészkedett a húshoz, amikor a semmiből 2 megtermett egerészölyv landolt előttem. Folyamatosan vijjogtak, aztán rövid gondolkozás után az egyik mohón nekilátott a potya reggelinek. Ő volt a domináns, mert a másik addig nem is próbált enni, amíg az tele nem falta magát.
Akció nem volt, csak kényelmes kajálás.
A szarkák-úgy nyolcan- folyamatosan csentek el darabokat a koncból és egy idő után már össze is kaptak a jobb falatokon. Megjelent 2 holló is, de nem szálltak le enni...valami nem tetszett nekik. Az ölyvek jól laktak és felültek a közeli fákra, ezzel át is adták a terepet a dolmányos varjaknak. Ezzel nem lett volna gond, csakhogy a varjak elvitték a farhátat a les elől, ami azért bosszantott egy kicsit.

Összességében nagyon jól vizsgázott az új les. Kényelemes, szinte komfortos és kiváló perspektívából lehet fotózni a madarakat. Az üveg is jó szolgálatot tett, ugyanis mozizni nagyon jól lehet mögüle. Alatta az objektív végét látták ugyan a madarak, de nem idegenkedtek tőle...a távoli fasoron egy sast is észrevettem, de sajnos nem jött közelebb.
Folyt. köv....