2014. december 27., szombat

2014. 12. 21-23.

Nincs mese...tavasz van a télben.
Továbbra sem látom értelmét lesezni. Ölyvek biztosan jönnének, de nem rájuk fáj a fogam...
10 fokban inkább patások után nézek...más területre megyek csavarogni. Fiatal tölgyerdő, körben vetések, szántások....és számtalan őzrudli. Van 8-as is, de a 20-es inkább jellemző...
A mezőgazdasági területek-valljuk be-nem túl dekoratívék még nyáron sem...hát-még télen... ki kellett találnom valami okosságot a problémára.
Két dolgot tehet az ember...vagy leviszi a nézőpontot a nullára, így a felszín zavaró tényezői selymes masszává olvadnak...én általában ezt szoktam csinálni.....de a másik módszer sokkal különlegesebb...
Hívjuk segítségül az ellenfényt!
Erre 19-én jöttem rá. Természetesen nem akármilyen ellenfényről van szó...tudjátok...arról az igen lapos megvilágításról, amikor már narancs és bordó minden...amikor már szabad szemmel is bele lehet nézni a Napba...a dolog hátulütője, hogy a csoda nem tart soká...15:30-tól érdemes kibiztosítani a vázat, de inkább 16:00 előtt kicsivel az ideális, így télen...
Na szóval....
Lassan cserkelem végig az erdő melletti gazost...nem kell sokat mennem az első rudliig..
Elhelyezkedem egy jó helyen és figyelem őket. Megvan a váltó, csak várnom kell....innen indul a folyamat...
Jönnek szépen, a szelem atombiztos, mozognom nem kell...nyugodt vagyok.
Egymás után átváltanak előttem, beúszva a Nap elé...még sok a fény, de az erdő és a nádas megfelelő hátteret biztosít..
Nem zavarja őket semmi, mégis eléggé lihegnek...imádom az ellenfényesen kifújt leheletet....továbbra is:)
Amilyen mákom van pont mellettem akarnak átváltani az árkon...600 mm van fent...
Kicsit sajnálom, hogy szél alá kerültek...de ha körbejárják az embert nem lehet mit tenni...
Látok még egy ígéretes helyet....átsétálok oda és ismét lehasalok...annyira jó a mozgás, hogy akár jöhet is valami....
10 perc múlva....
Suta lép ki a nádból és szerencsére nincs egyedül...ilyenkor miért is lenne???
Semmi dolgom, csak nyomni kell a gombot meg komponálni...rám fognak sétálni...
Megyek tovább, most átcserkelek az erdőn. Sejtem, hogy a szélvédett oldalon lesznek még emlősök. Ilyenkor mindig vannak...most sem csalódok....
Az alkonyt ma inkább lilás, de ennek is örülök...
Ezzel a fotóval záródik ez a nap...holnap űzöm tovább:)
.....
.....
23-án vissza a pusztára....ismét őzek és ismét ellenfény...
Van víz rendesen....
Az őzeket szokásos helyükön találom...
Annyira nincs semmi takarás, hogy kúszni kell egy jó darabon...nincs mit tenni.
1 óra megfeszített munka után  a közelükbe érek....az irány is tökéletes...remek:)
Erre egyenként felállnak és legelészésbe kezdenek....kifelé a fényből....grrrrrr.
Van egy jó öreg bak is velük...most látom csak...
Ma így jártam...már azt hittem minden összeállt, de az őzek máshogy döntöttek...
A vezérsuta máshogy döntött....
Hazafelé megmozdítottam egy másik brigádot...lehettem volna óvatosabb, mert a körítés ideális volt.
Még nincs meg a vágyott, ellenfényes őzfotó, de holnap Karácsony...kaphatnék valami szerény ajándékot a "nécsörtől":)

2014. december 21., vasárnap

2014. 12. 19-20.

Mostantól kezdődik az igazi, téli fotografálás...
Nem kell már munkába rohanni, csak a képek és az élmények sokasága várja az embert...
Nagy elánnal vetem bele magam a dolgokba...terveim megvalósításában semmi sem akadályozhat meg ilyenkor.
A parlagis lesem már be van járatva, csali folyamatosan van a placcon, a madarakat is láttam múltkor...szóval hajrá!!!
Péntek délután van...szétnézek kicsit a területen...megtávcsövezem a lest és környékét...van-e előtte valami...stb..
Kiszállok autómból....tavaszias szél csapódik arcomba...na hogy is van ez???
8 fok van...leírni is szörnyű...
Dölyfös ölyvekkel van tele a szik, a parlagik meg kedvenc fasoruk fölött termikelnek...
A csalin látom, hogy nem nagyon fogyott az elmúlt időszakban...miért is fogyna????
Én is kövér, őszi pockot ennék inkább, mint valami rossz dögöt...
Szomorúan veszem tudomásul, hogy a ragadozókat nem lesz értelme erőltetni a következő napokban...de ha már kint vagyok csak cserkelek egy kiadósat...
Özrudli mozog a közeli vetésen...mindig itt vannak...indulok hát...
Szép kerek mindegyikük...élvezik a jó időt...különösebben nem kommandózok, de alig akarnak arrébb menni...inkább csak mutatóban kocognak 20 métert...
Megint közelebb megyek...jók ezek a délutáni, ködös fények...
Nincs szívem elzavarni őket, inkább elszelelek egy régi kocsiúton. Nem kell sokat mennem az újabb rudliig. A következő hajlatban csipegetnek vagy 30-an...egy fotó a naplóm kedvéért a feléről...
Szelem rosszul fúj, inkább nagy kört teszek és szemből közeledek....szemben  a Nappal...
Viszonylag gyorsan megoldom a túrát és akkor veszem észre, hogy tökéletes-felhőmentes naplemente vár ránk...ennek már fele sem tréfa...
Sikerül egy jó pozíciót kifogni végre...az őzek is jó felé mennek így minden adott visszaadni a téli puszta hangulatát őzekkel és alkonyi vörösséggel...
Jajj de szeretem, mikor látszik a leheletük...ettől lesz számomra hideg a hangulat a meleg vörös ellenére.
600 mm-rel fotóztam...így a korong még hangsúlyosabb...és még mondják, hogy telével nem lehet tájképezni:))
Másnap hajnalban természetesen kifeküdtem...már csak kíváncsiságból is...a hőmérsékletről csak annyit mondanék: még pótnadrág sem kellett, sőt pótzokni sem...szégyen ez decemberre nézve...
Mondanom sem kell nem jöttek a kampós csőrűek reggelizni...jött viszont más...
Tegnap feltűnt a gyepen táplálkozó 200-as bíbic csapat...ha szerencsém van besétálhatnak nyugodtan elém is...
Legalább nem megyek haza üres kézzel, meg amúgy sem gyakran látok "száraz" fotót bíbicről.
Gilisztáztak...
 Teljesen körül vették a lest, de azért annyira közel nem jöttek...sok seregély is volt velük, meg csókák, meg dolmányosok..
Nem volt mese...minden extendert fel kellet csavarnom az obira...íme egy decemberi bíbic a pusztáról...örülök neki nagyon...8-as rekesz...vágatlan.
Egész jól elvoltam... szokásos ölyvemre már nem is számítottam...még jó, hogy lejött terepszemlére...
Nem tudom megunni az ölyveket...pláne ebben a téli fényben...csak jöhetne még vagy 3...ja és össze is kaphatnának valamin:)
Vagy képzeljünk ide egy öreg parlagit....
Nem volt értelme maradni...délután jövök!
........
........
Természetesen ismét naplementés őzre fájt a fogam....miért ne sikerülne megint...
A les felé megyek, csak úgy...ránézek...el sem hiszem....ott pózol előtte a területes ölyv...verdes, forog, billeg...hiába a les egész napos játék...pont az ilyen dolgok miatt...
Na mindegy...őzek...mindenki a helyén...nyugalom a négyzeten...
Ma nem lesz egyszerű...kúszni kell vagy 50 métert a sárban...már úgy is rég csináltam ilyet:)Viszont a fények nem olyanok, mint tegnap...van pár felhő és annyi elég....
A gerilla technika ma sem hagy cserben...sikerül kicsikarni pár ellenfényes fotót...megküzdöttem érte:)
Mindig megütközöm rajta, hogy a téli őzviselkedés mennyivel másabb, mint a nyári...ilyenkor szinte gyerekjáték a cserkelés. A vad már-már kelletlenül megy arrébb, ha pihenésében megzavartuk...
Nem volt tökéletes alkonyat, viszont ennek is megvan az előnye...a felhőket szinte"giccses" módon festi meg alulról a lebukó Nap...
A szik ilyenkor különleges színekbe öltözik...
Hátha visszajön a látvány....de nem biztos.
Hosszú záridő+cirkulár polár+ 10 mm...
 Folytatása következik hamarosan...:)

2014. december 10., szerda

2014. 12. 08.

Nem kedvez az időjárás-továbbra sem-a ragadozó fotózásnak.
Ködös, esős, nyálkás és- ami a legnagyobb probléma-lágy idő uralkodik minden nap.
Hét közepén napsütést ígértek a jósok, így kiszaladtam az erdei lesbe szimatolni.
Nem nagyon etettünk eddig, mégis rögtön cinegék érkeztek ,később 3 szajkó bogarászta végig a terepet...
Varázslatos ez a rét.
Eldugott hely, amolyan katlanszerű hatása van...Minden alkalommal rám tör ez az érzés.
Jó ötlet volt ide lest állítani...
Zs kihozott múltkor egy elütött borzot az út széléről...
Hát...nem sok minden evett belőle 2 hét alatt...valami megcsipkedte a hátsóját-szerintem a szajkók-de alapvetően a nyüvek jártak jól vele.
Nem lesz sok időm itt fotózni, persze mindent megteszek,hogy az a pár alkalom eredményes legyen.
Na mindegy, közeledik a hétvége...és a puszta, meg a parlagi "vadászat".
Sok reményt nem fűzök még hozzá...
Annál is inkább, mivel vasárnap hajnalban +5 fokot mutatott a hőmérő...na király... vastag nadrág sem kell...
Megint volt egy 40 percem napkeltéig, próbáltam aludni, de nem ment... rágcsáló költözött a lesbe télire....folyamatosan motoszkált körülöttem...
Ahogy jött a világosság egyre több madár sziluettje jelent meg a fasoron. Zömmel ölyvek, de volt vércse is meg varjak, hollók.
Gyorsan lejött az első ölyv, a múltkori madár...
Ezt a kéket nem tudom megunni.
Nem evett. Látszik, hogy felügyeli a táplálkozó helyet. Mutogatja magát.
Felült a les fölé, majd kisvártatva ismét megérkezett.
Leskelődött, járkált....nem volt nyugodt egy percre sem...
Néha felraktam az 1,4x-t, néha levettem, ahogy a helyzet kívánta. A madár teljesen gyanútlan volt, jó az álca:)
Közben megjelentek az őzek is... stabilan jelen vannak és ugyan onnan jönnek minden hajnalban...
 A les jobb oldalán nagy madármozgás volt- a hangokból gondoltam- hogy van ott valami.
Ahogy ezen morfondírozok egy újabb madár érkezett a beszállóra...ő is fiatal.
Meglepően jól tűrték egymás társaságát...és jól is mutatnak együtt.
Aztán az egyik odébb állt....minden esetre a 2 ölyv már haladás:)
11 körül óvatoskodok elő....mit látok???A les mellett 3 ölyv veszekedett valami koncon, körülöttük meg a "kísérők"...persze rögtön elhúztak...megnéztem azért mi volt a vita tárgya...
Pechemre széthúzta valami a csalit előző éjjel és egy ilyen darabért ment a bunyó...
Sajnos ez elkerülhetetlen...pedig hideg vastüskék rögzítik a húst...
Azért  kicsit fájt, hogy ez előttem is történhetett volna...ez van.
Ez a nap már sokkal ígéretesebben alakult...jó  szájízzel tértem haza. Még egy öreg parlagival is összefutottam, igaz, csak kocsiból, de ezt jelnek kell vennem:)