2017. március 26., vasárnap

2017. 03. 25.

Nem tűntem el.
A sok téli lesezés kicsit leszívott.
A sötét, a hideg, az üres órák után nem esett már jól egy helyben ülni...
Persze nem telt események nélkül ez a másfél hónap....egy cikken dolgoztam..ez már a harmadik.
A sasfotózás terén szerzett tapasztalataimat nyomtatott formában öntöttem.. megjelent egy 5 oldalas anyag a tavaszi Madártávlat magazinban...
Köszönet érte Ujhelyi Péternek...az egész oldalas réti azért így nagyon jól mutat...
 Aztán voltunk odúkat kirakni szárnyas barátainknak....
Került ki szalakótának, kuviknak, vércsének mindenféle lakó alkalmatosság..nem mindig a fotózás a legfontosabb, önzetlenül is segíteni kell nekik.
............
............
A vizes élőhelyen gyakran megfordultam....hosszan kémleltem a vízfelületet.....
van-e mozgás?
hová kerüljenek az úszó lesek?
érdemes-e már kifeküdni?
Örömteli, h a nagy tél jót tett az élőhelynek...és tele van madárral....
A leseket rendbe tettem gyorsan...most 3 úszik.
Feküdtem már kint...nehéz eltalálni a jó helyet...
Ezen a napon csak egy szárcsa jött elém, a túlsó les előtt meg 30 cigányréce és böjti réce kergetőzött egész délelőtt....kicsit lutri.
Van megint kendermagos, böjti, tőkés, cigány, barát, kanalas...de idén a csörgőhöz szeretnék végre normális távolságra kerülni...van belőlük is jópár.
...............
...............
Tavaly a szalás lesem csúnyán összetört...
Elkészült a kettes verzió, immár masszívabb felépítménnyel, nagyobb üveggel.....
Természetesen a seregélyek gyorsan birtokba is vették a beülőket és az odút is...
Az egyik csalogató délután le kellett tesztelni...:)
 A seregélyek teljes pompában mutogatják magukat...és foglalják az odúkat...
Kicsit sajnálom őket...egykét hét és megjönnek a főbérlők...onnantól meg ismerjük a sztoryt....
Szóval innentől kezdve minden fronton felgyorsulnak az események...
Azt meg már nem is írom, h legújabb kisbarátom is mennyi figyelmet igényel...
Úgy tűnik egy fenékkel sok lovat fogok megülni...legalábbis megpróbálok felmászni rájuk...



2017. február 11., szombat

2017. 01. 31.

A kis erdei les sikeressége újabb lendületet adott.
Mostohán kezelem a kis bódét, pedig annyi szép élményt adott már az évek folyamán.
Utolsó mentsvárként mindig jó szolgálatot tesz.
Ha csak 2 órám van, ha nem jó az idő, ha máshol megáll az élet...ide bármikor kijöhetek feltöltődni.
Nem volt ez másként most sem...délutánra ugrottam ki...rigólesre.
.........
.........
Ahogy megérkezem nagyobb, tarka rigót zavarok fel a rétről...az almát falatozta...
Örülnék neki, ha léprigó fedezte volna fel a kaját.
Kirakom az gyümölcsöt és magokat, aztán várok...
Nem kell sokat...a rigó gyorsan visszatér...rögtön közelre jön be...
Végre sikerült őt is megfigyelni...
A hó és a hideg elhozta nekem ezt a nagy rigót.
Kiszámíthatatlanul mozog, csakúgy mint a többi...de mégis biztos vagyok benne, h meg fogja találni a tökéletes pihenő ágat...
Közben a feketék is aktivizálják magukat...
Az rögtön feltűnik, h a léprigó komolyan védelmezi az elemózsiát...
A feketék többször megkísérlik elkergetni...sikertelenül..
Gyorsak, mint a villám...rá kell készülni rendesen, ha az akciókat az lcd-n akarom majd visszanézni.
Vannak csendes szemlélők is, potyalesők, kik  a megfelelő alkalomra várnak.
Közben elered a havas eső...de gyorsan abba is marad...a beülőn béke honol...
Jócskán benne járunk már a délutánban...
Épp ideje, h megérkezzen a róka...ez az ő időszaka...
Megállítom egy cincogással...ma nem akar zsigert enni...
Ismerős prüntyögés üti meg a fülem....optikám a közeli beülőre fordul...
Itt vannak a süvöltők..ez most egy csupa hímből álló csapat...

Szerencsém van, ma nem jöttek egyedül.
Tengelicek csatlakoztak a csapathoz...
Ritkán találkozok velük az erdei etetőn...az udvaron biztos többször jöttek már...
Egészen sötétig perlekednek a napraforgón....
Indulás előtt  kiszórok egy jóadag szotyit és egy kiló almát...kis segítség, amíg el nem megy a hó....

2017. február 2., csütörtök

2017. 01. 29.

A tél kitart...
A mínuszok állandósultak az elmúlt egy hónapban...de régen volt már ilyen....
A masszív hóréteg  elfedi a táplálékot az erdőben is. A madarak minden maradék bogyót leettek már a fákról, a ragadozók pedig minden dögöt elfogyasztottak..
Az extrém extrémet vált ki, ezt már sokszor tapasztaltam....
Az első érdekes eset apu galambházában történt....
Valami elkezdte szedegetni a szárnyasokat...egyik nap rajta kaptuk...egy kuvik...
Érdekes módon csak a galambagyat ette meg ő és/vagy egy társa...kétszer kellett kirakni őket...
Aztán azóta már kétszer volt bent a volieren belül egerészölyv is....elképesztő mennyire éhesek lehetnek, ha a szűk röpnyíláson keresztül a galambok után mennek...a karvaly nem is volt már meglepetés...
Szóval fogynak a hobbimadarak...
.....
.....
Az erdei lesnél is megy az etetés...kerül ki hús , de inkább a magon és almán van a fő hangsúly...
Sok mindennel össze lehet futni ezen a télen...Idén a fenyőrigó inváziósan van jelen...nem titkoltam miattuk ültem ki elsősorban valamelyik nap...
Alig helyezkedtem el máris vészhang söpör végig a bokroson...beszállón egy karvaly tojó....
Egy megkésett kékcini épphogy le tudott lépni....érdekes módon nem ment utána...
Na, király jól indul a délután...
Szokatlan hang szűrődik be a lesbe...mintha cserregést hallanék...biztos egy szajkó szórakozik...szarkát még sosem láttam erre...és lám ...egy szarka :)
Remekül szórakozom, 20 perce se vagyok bent...
Végre megérkeznek a fenyőrigók...rögtön egy tízes csapat...
Mohón rontanak az almára, mintha napok óta éheznének...
 Egy közeli portré is összejön a napnyugta asszisztálásában...
Gyorsan továbbállnak, de csüggedni nincs okom...
Megérkezik egy öreg egerész...a Nap már csak a hátteret éri...
Teletömi begyét és vijjogva odébb áll..kb 3 madár jár be, bunyózni nem szoktak...a hierarchia kőbe van vésve...
A kicsik újabb vészhangot sípolnak...
Ma minden bejön...
Egy újabb karvaly...most a hím...a legjobb helyen :)
Üldögél 2 percet, aztán ellibben...örülök neki, régi vágyam valami hasonló kép...
A fény lassan eltűnik a rétről...
Egyszerre belém nyilall a mínusz 12...egy pillanat alatt rájöttem, h 3 óra is mennyire kiszívja az emberből a meleget...
Pakolnék, de nem jutok sokáig...
Szép rókalány szimatol ki  a rétre...a vaddisznóbőr érdekli...
A silent expó valami csoda...nem neszel meg...
 Körbejárkál, hagyja magát fotózni...a hidegérzés máris a múlté...

Egy kis cafattal távozik...legyen jó estéje...
Már majdnem besötétedett...
Kimászok és kocsim felé a következő alkalmat tervezgetem....
Csoda ez az erdei rét...

2017. január 26., csütörtök

2017. 01. 22.

Nem jön össze tiszta időben kijutnom....
Jósolnak a meteorológusok mindenfélét, aztán az ember úgy is ki fog menni, mert hátha nem jön be a jóslat...
Most is így történt...ködöt ígért mindenki...hát persze, h elindultam...
A helyzet az, h nem is köd volt, hanem valami áthatolhatatlan tejfehér massza...
Olyan érzésem volt mint a híres Nagy Kékség című Luc Besson filmben...
A lesből pont annyi volt a látótávolság, h a beszálló ölyvek még nem voltak homályosak, de 20 méter után minden összeolvadt...a köd nagyon nem jó barát, ugyanis a ragadozók nem repülnek ilyenkor, esélyük sincs vadászni....
Rámentem hát a minimálra....:)
Nem maradtam sokáig, inkább őzek után néztem egy kevésbé problémás területen...
A patások a szokott helyen pihennek...már jobban ropog a hó, lassabban jutok a közelükbe...
Ahogy figyelem őket róka tűnik fel a messzeségben....cincogok neki....elindul...
Lapulok, az álcám jó...a rudi ismét előkerül az árokból....
Még egy vékony cin-cin...
Közelebb sehogy sem akart jönni...
Közben az őzek is egyre közelebb kerültek az árokhoz...
Így fekve maradtam a vastag hóban és vártam...
A vezérsuta szépen besétált elém...a gyönyörű, havas környezetben....

Átsétált az árkon, de valamiért a többiek nem jöttek utána....
Hátranézett és mindenféle előjel nélkül vissza galoppozott a rudlihoz...
Nekem meg maradt egy újabb minimál :)
.....
.....
2 nap múlva szikrázó napsütés vakított Egerben....ohh nagyszerű, délután kiülök, ha már ilyen szépen kitisztult...
Mire a leshez értem szombati időjárás fogadott...
Megmondom őszintén be se akartam ülni, de ha már elmentem legalább ölyveim lakjanak jól...
Jöttek is szépen 2-3-an, de nem is exponáltam.....
Viszont új látogató jelent meg a les előtt...
Ígéretes hibridnek tűnik :)
.Itt egy videó róla...döntösön mindenki belátása szerint, de úgyis a genetikai vizsgálat mondhatná ki a végeredményt.
Stílszerűen a ködös időszakot egy minimállal zárom...
Most megfogadtam, h megvárom a napfényt...addig nem megyek ki...kicsit éheztetem magam...

2017. január 20., péntek

2017. 01. 18.

Amikor múlt hét péntek reggelén kinéztem az ablakon, azt láttam, h esik a hó...amikor kinéztem péntek este, láttam, h továbbra is esik...ez már valami...a lesezésben 100%-osan biztos voltam...mármint, hogy szombaton kiülök...
Hajnalban magamra kapkodom a ruhát és máris indulok....ahogy kinézek az ablakon rögtön feltűnik, h az égi áldás ugyan úgy érkezik, mint eddig....ez azért már érdekesebb így...már 30 centi hóval számolhatok....
Az én nyomom az első a főúton....
A határban is én vagyok az első....nem is kérdés...
A terepjáró szépen halad a friss porhóban, gyorsan kiérek....
A les felé érzem, h mennyi is esett eddig...sok...
Beetetek, befészkelem magam, elkezdem felszámolni a párát és nagyon bizakodom....
A világossal várnám a madarakat, de semmi nem érkezik....szó szerint semmi....
A hó pedig szakad tovább....
11-ig ülök tétlenül...kimászok....
Az történt, amire gondoltam...behavazódott a hús...így még az éles szemű ragadozók sem vehetik észre...csinálok egy werket az archívumnak...és ballagok az autó felé...
..........
..........

Nem hagy nyugodni ez a sok hó...
Egyik délután fehér álcaruhát öltök és őzezni indulok...
Könnyen megtalálom a rudlit....vagyis inkább a rudlikat...3-at látok magam előtt, azaz vagy 200 patást...
Lassan közelítek feléjük...a szembeszél erős, a hó alig ropog, a Nap mögülem tűz...a távolság 50 méterre olvad...a fejüket se fordítják felém...működik az álcám...
Ahogy közelebb érek, újabb őzek tűnnek fel az árokból...
Körbenézek...hoppá-hoppá...a túloldalon 3 őz lépdel felém.....
Gyorsan hasra vágom magam....az első átér az árkon...
A másik kettő is megérkezik...
3 bak...3 korosztályból...érdekes....
Az egyik lefekszik, a  legöregebb pedig szépen rám sétál...a silent expó nagyon nagyon jó az 5d III-ban...
 Erről a lépegető agancsról meg fogom ismerni nyáron is...
A fekvő alig látszik ki a hóból...
A legfiatalabb a hó alól kaparássza ki a repcét...nehéz idő ez az őzeknek...
Izgek mozgok kissé...próbálok minél kényelmesebben feküdni...
Nem ismernek fel, de azért messzebb folytatják a csipegetést...

Közben a távolabbi csapat is mozgolódásba kezd..fél 4 felé járhat a délután...
Kihasználom a távolságot és átosonok az árok másik oldalára...
Nem kell sokat kúsznom...ez a látvány fogad...és ez a 3 képes panó csak a harmada...
A két, öreg bakot egymás mellé téve elgondolkozom, h melyik lehet a korosabb...talán az első...
Érdekes, ahogy váltott lábbal kaparják el a havat ...módszeresen, állandó ismétlésszámmal...
......
......
Másnap hajnalban les volt betervezve, de a hófúvás átszervezte a programom....még sötétben, elakadt autón segítettem 40 perc hólapátolással...sajnos lehetetlen volt megközelíteni a lest, így visszamentem a patásokhoz...ugyan ott voltak, mint tegnap...nem mozognak sokat ilyenkor, inkább spórolnak az energiával...
Nem voltak érdekes fények, így nem maradtam sokáig...amúgy is bejött egy autó a nyomomon...minden arrébb ment ...
...........
...........
Piszkál nagyon, h itt a rég várt hó, erre egy fotót se tudtam még készíteni a lesből...
Másik irányból közelítettem meg a területet és röpke 25 perces hótaposás után végre megláttam az objektumot.
Mentemben találkoztam a szempapilómás bakkal...kutya baja, de egyedül volt...
Az erdősáv takarásából besurrantam, maradt még 5 órám a szürkületig....
Legalább az ölyveket megetetem, ha nem is tudok fotózni...
.......
.......
Ehhez képest úgy jöttek a húsra, mint a cinegék a magvakra...látszott, h mennyire hiányzott nekik a fehérje...nem is unatkoztam a továbbiakban...
Porzott a hó, repültek a tollak, emelkedtek a szárnyak, nyíltak a csőrök...mesés volt, de inkább beszéljenek a képek helyettem....






 A végére kiegyenesedett ez a nap is...nemhiába mondják...jó tett helyébe, jót várj....:)