2024. március 12., kedd

 2024. 03. 10.

A február sehogy sem akart visszahűlni, így gondolataim egyre inkább a vizes lesek felé terelődtek. Sikerült szépen megreparálni őket egy hónapja, így mehetett az első fotózás. Kiszagoltam előtte párszor, távcsöveztem messziről, hallgatóztam közelebbről és megállapítottam, h sok csörgő és kevesebb kanalas pihen a holtágon. Az egyik délután eljött az idő....mivel úgy lett kialakítva a les, h észrevétlenül be lehet osonni nem is repült fel semmi a vízről. Tele volt madárral a horizont. Élveztem a látványt és a langy meleget. Tavaszi hangulat volt ez már a javából.  Sajnos csak egy akksit vittem, ami kb félig volt, így idő előtt kellett kimásznom....de biztos volt, h másnap hajnalban jövök. Így is lett. Ugyan borult volt a hajnal, de a vizes környezet ébredése minden évben elkápráztat. A reggelt a videó töltötte ki inkább, de fotózni is tudtam eleget. A csörgők és a kendermagosok szépen mozogtak, de a hattyúpár is megmutatta magát. A szárcsák nyomják az akciókat, a nyári lúd már fészken ül. Íme pár kép a lesezésekről:









Nézzétek meg ezeket a videókat is! Talán jobban vissza adja a hangulatot.

2024. február 3., szombat

2024. 02. 03.

 Már 24' február van. 

A szeptemberi bőgés után nem nagyon volt mit fotóznom. A puszta felénk eső része üres lett. Őzek után nem indultam el, tiszta sár volt minden, más meg nem nagyon volt. Így telt el az egész ősz, de egy hidegebb, decemberi napon kisétáltam az egyik lesemhez és úgy döntöttem elkezdem etetni a ragadozó madarakat. Kivételesen nem földre pozícionáltam a jeleneteket, inkább a beülőre koncentráltem. A projekt sajnos egyik oldalról nem hozta meg a várva várt öreg parlagit-legalábbis csak részben. Ugyanis többször láttam őket a közeli fák tetején, de nem méltóztattak lejönni elém, sőt a rétisasok sem...nem jó így a sasfotózás, el is határoztam, h változtatóóni fogok jövőre. 15 szarka és egy stabil ölyv járt a bőven etetett placcra, de mindegy h plusz, vagy nagyon mínusz volt...más nem jött....








Egyébként varázslatosak voltak a hajnalok...csak a sasoknak nem tetszett a körítés.

Néha kimásztam egyet cserkelni, de nem voltam túl elszánt fotóilag, a séta jobban esett.



Viszont két dolgot azért hozott ez az időszak... egy csomó jó belvizet találtam...hatalmas belvizeket. Amennyiben kitart tavaszig-és miért ne tartana-biztosan jókat fogok partimadarazni. A másik pozitívum, h az üres órákban volt időm a videózásról olvasgatni, szoftvereket tanulmányozni és az olvasottakat átülteti a gyakoraltba.... és az R6 nagyon is alkalmas mozgóképek rögzítésére, így elkezdtem rövidfilmeket csinálni...nagyon tetszik ez nekem, arra jöttem rá. Felteszek pár linket, nézzétek meg őket a YouTube-on:

https://www.youtube.com/watch?v=eRar_Me1t5s&t=61s

https://www.youtube.com/watch?v=wfwLTt8C6rc

https://www.youtube.com/watch?v=uFlqyXTmL08

https://www.youtube.com/watch?v=z6Ls2SFkn8s

Itt járok most, vannak terveim tavaszra. Belvizes fotózás, a holtág az úszó lesekkel, a vércsék és a baglyok stb...dehogy mire lesz lehetőségem és időm, az más kérdés :)

2023. november 7., kedd

2023. 08. 13.

 Bőgés előtt volt lehetőségem bikák nyomában járni. A dunántúlon ez nem nagy kunszt, de nekem nagy dolog. A bikák még döhérek és egyben van a rudli, de azért játszadoznak, gyakorolnak már a közelgő premierre. A teljesség igénye nélkül itt van pár fotó.














Nálunk a Bükkben is van bőgés, csak szeptember 20-a után. Ha ilyenkor jó helyen vagyunk lehet azért szerencsénk.










2023. 07. 16.- 08. 11.

Üzekedés szépen beindult a területen. Mindig nagy örömmel várom és sosem tudom megunni. Tulajdonképpen nálunk ez a "nagyvad", ha bikák is lennének biztos azt is ugyan így hajtanám, dehát felénk nem járnak a királyok. A szokásos területeket nézem át. Kis séta, 10 perc hívás, tovább séta fél kilométerre, ismét pikulázás és így tovább. Én ezt rettentően élvezem. 

1. délután: 

mezőgazdasági terület, ritkás fasorokkal és egy nagyobb nádfolttal. Leülök a földre  és onnan hívok, estefelé jár már. Először ő jön, de nem áll meg.

Majd ő pár perc múlva: öreg harcos
A naplemente felé fordulva pedig ő érkezik, elég bizalmatlanul:
Jó kezdésnek mondanám a múltkori alkalmakkal együtt.

2. délután:

 A gyilkost nézem meg. 5 perc után megtalálom, sutával van de megpróbálom elhívni.

Siker... biztos borította már azt a sutát, nem kell sokat győzködni.




Micsoda bak, imádom az R6-ban, h hangtalan. Még a fókusz rendszerénél is jobban szeretem emiatt. Ez a bak úgy mászkált előttem percekig, h lövése sem volt jelenlétemről. Úgy is ballagott vissza a sutához. Hazafelé még egy fiatal beugrott, tipikus siheder, úgy is mozgott. 

                                            


 3. délután

Nincs nagy mozgás, egészen alkonyatig kell várnom, h induljanak a bakok. Pontosabban egy, de az érdekes...törött.


Így képzeljétek el a helyszínt meg az álcát. 33 fok volt.
4. délután
Beigazolódott az őzhívás egyik alaptétele. Már az első hangok előtt totál fel kell készülni, mert nem tudni milyen messziről jön a bak, akár rögtön befuthat...ahogy történ ez velem is.
Egy ígéretes hatos rohant rám, szó szerint 2 méterre fordult el előttem, csak így lett meg.

Később még egy fiatal lopakodott be, totál hangtalanul. A kukoricák hajladozása árulta el.

5. délután
Csúcshoz közel az üzekedés.
Az első bak sokszor körbejár, de szagot kap.

A második egy erdősávon keresztül lopakodik végig. Hallom, h törnek a gallyak, zörög az avar...Előttem ugrik ki, közel van.

Aztán lenyugvó nap felé cserkelek és hívok...a bakok meg jönnek.


6. délután
Eső volt, de délutánra rekkenő hőség alakul.
Fasor, gazos, mg terület...bárhol lehet bak.
Az első hangokra feláll egy....



Olyan közelre jön, h nem hívok. A bak pedig lefekszik. Alszik, a szeme is csukva. Ráhívok. Felpattan és elindul....az álcám tökéletes, közelponton van, de nem tud azonosítani.



Ez óriási volt, nagyon izgalmas ezt átélni, pláne egy középkorú rafinált-óvatos bakkal.
Kiérek egy bálás tarlóra, lekuporodok és hívok. Egy bak áll fel, elindul, de annyira fáradt, h lefekszik ez is...


Addig piszkálom, h csak felkel, de még sétának se nevezném, amit művel :) Egy portré a vége.


7. délután
Topon a szenvedély. Egy parlagon hagyott területre megyek, nagyon jó a növényzet, sok csapadék volt.
Először egy kis bak ugrik be, egészen közelre jön, de tiszta helyen nem mutatta magát.

Aztán egy párosra megyek rá, nem jön el a bak, de jól megnézem őket.
A suta felém legel, a bak tisztes távolból követi. Nincs más dolgom csak nyugodtan fotózni. Sok jó kép születik.


Ők is úgy mennek el mellettem, h nem zavarom meg őket.
Este van már, de hívok még egy réten. Érdekes bak érkezik és jól körbejár...



8. délután
Töltés mellett közel a patakhoz megyek a nagy meleg miatt.
Az első hangokra girbegurba bak érkezik. Valamiért nem jön közelebb, bár ennél minek is.


Ezután gidával folytatom. A helyi suta szépen be is hozza magával a bakját. A dolog érdekessége, h a suta agancsos...nagy kincs az állományban.

A nap végén a tegnapi bak is bejön, immár suta nélkül.
A legjobb helyen és fényekben semmi nem jön....francba. 

9. délután
Továbbra is nagy a mozgás. Az egyik helyen három felől jönnek a bakfik. Köztük az idény legnagyobbika.



A gidák sokszor egyedül, könnyű őket fotózni.


A helyi erő már szebb környezetben érkezik.
10. délután
A múltkori ligeti zsályás környezet bennem motoszkál, akarok itt fotókat. Jó lenne, ha sikerülne.
Nem is hívok, csak ha már látok valamit...és siker.



11. délután
Külön öröm, h ezt a bakot Józsi barátommal hívom be. Rf 5,6/800-as optikával készült. Suta hozta gida hanggal, nagyon messziről.



Az utolsó legény már nagyon gyanakodva érkezett, de sikerült becsapni és így bakkal zárult ez az évad.


Idén sok minden összejött. Érdekes bakok, érdekes viselkedések, szép környezet és jó üzekedés, panaszra semmi okom. Az utolsó hívás már a bikák közelségében volt... lassan morognak már ők is.