2023. március 26., vasárnap

2023. 03. 11.-25.

 Mostanában hétvégi fotós lettem. Pontosabban szombati vagy vasárnapi, mert két napot menni már igazán luxus lenne a gyerkőcök mellett. DE nem baj, egy reggel, esetleg délután is lehet sok érdekes dolgot látni. Így volt ez múlt szombaton...kiszaladtam megnézni a vércséket,...onnan rálátok egy 100 hektáros kultúrára, amin mindig van egy nagy rudli...megtaláltam őket és egy erdőfolt takarásában közelükbe is jutottam...nem lett semmi extra kép, de egy érdekes bakot találtam, még barkában...



Ott fut középen. A jobboldali agancsszára a felénél le van hajolva...ha fent marad jó lesz. Elmentek...gyanút fogtak, de valahogy mégis vissza keveredtek.





Nem volt köztük lepucolt, de azért jó volt ennyi őzet együtt látni...egyesek azt mondják, azért vannak még most is egyben, mert megjelent felénk az aranysakál... Aztán kimentem a vízhez...rengeteg a madár, de fotózni nehéz lesz...


Estefelé megnéztem egy jó helyet...kicsit ügyeskednem kellett, de végül kitaláltam hová érkeznek az őzek.


Már majdnem lement a nap, mikor egy nyuszkó lépett elém a lemenő fényben fürdeni...jól nézett ki.


Eltelt két hét és nem hagyott nyugodni az a jobbra hajló agancsú, jó bak. A nyomában járok folyamatosan, ha kint vagyok. Ami viszont most történt olyan ritkán fordul elő velem. Ugyanis 3x is balszerencsém lett és a jó fotók helyett, csak "naplófotók" készülhettek. Először rácserkeltem az öreg bakra. 4 suta volt vele. Egy letörésszerű földsánc mögött gyorsan közel jutottam, de amikor kibukkantam az él fölött és balról vártam az őzeket már szemben voltak velem. Rögtön észre vettek...ha előre nézek és nem balra, tökéletes pozícióban lettem volna...így ez maradt.

Átsétáltam egy facsoport mellé és leültem. Egy csapat patás a másik oldalon beváltott. Gyorsan irányukba szaladtam és gondoltam majd bevárom őket az erdőfoltban...mire beértem és tettem pár lépést, addig az őzek is bent voltak már...persze leléptek...nem is értem hogy lettek ott ilyen gyorsan...A harmadik szerencsétlenségem pedig ezután következett. A földsánc végén szoktam nézelődni. Két rudli volt előttem jó messze, de mindig erre váltanak vissza. Most nem mentem el a sánc végéig, lehagytam 30 métert. Pechemre, mert egy jó bak az egyik rudliból pont ott váltott át...esélyem sem volt footózni, pedig mellettem jött el, csak a sánctól pont nem láttam..Na mindegy...legalább az alkonyat szép sziluetteket fog elém varázsolni...azt megvárom. Ebben legalább igazam lett...






Következő alkalommal már a vércséket és a gyöngybaglyot is meg szeretném nézni.

2023. március 9., csütörtök

2023. 03. 05.

 Csendes, szürke időben ballagok a határban. Árok és fasor szeli ketté a területet. Nézelődök mindkét oldalán, de nagy üresség van csak előttem. Kicsit leülök, jól esik hallgatózni és a nap is bujkál a felhők közül.. Jó döntés volt. Valami megzavart egy maroknyi őzet, akik felém kocogtak  a gyepen. A szelem rossz volt, de reménykedtem benne, h egy darabig nem éreznek meg. Így is lett, míg lőtávolba értek.





Természetesen megéreztek és már fordultak is vissza...Ígyhát mentem tovább én is. Egy másik erdőfolt mellett rudli vált ki éppen a vetésre...jó sokan vannak. Lopakodom feléjük és későn veszem észre az öreg bakot, amit már csak futtában tudok lefotózni...lényeg, h teljesen le van pucolva és még bőven februárt írunk...

A magasban rétisasok kiabálnak egymásnak...a hangulat tavaszi...
A rudli közben teljesen kivált elém, én hasoncsúszva közeledek feléjük..





Rám sötétedik...elindulok haza...
Egy másik alkalommal a gyöngybaglyos és vércsés gondolatok kapnak erőre.
Kikerült az új láda...

A vércsés les talapzata meg lett emelve(erre megy rá a székles), h emelni lehessen a beülőn is...remélem így jobban használni fogják...
Ha már kint voltam feltűnt a sok hattyúmozgás a légtérben. Gondoltam, h belvíz lehet valahol a sziken. Gyorsan utána jártam.









Ejj, ha maradna ebből a vízből még vagy 2 hónapig...de nem fog....
Délután több helyen is őzek után nyomoztam...végül a szemághiányos, öreg bak tanyáját kerestem fel.
Mikor a közelbe tudtam lopakodni késő délután lett. 
Egy magaslaton guggoltam éppen, mikor a semmiből az öreg egy másik barkást zavart elém...
De régen vártam már egy ilyen jelenetsorra...ugyanis az idegen vonakodott távozni...diszkrét ellenfény, jó távolság...és a bakok összeugrottak.





A vendég nem tartott ki sokáig...angolosan távozott...

A víz is alakul...tele van madárral, de idén már tényleg a vércsékkel meg a bagollyal akarok foglalkozni...aztán ki tudja....