2015. 05. 13. - 24.

Egy derűs szerda délután rám tört a felismerés: a szurdok...atya ég...jó régen jártam arra....
Volt rá pár órám, hogy oda érjek és szétnézzek azon a csoda helyen...indulás hát...
10-20+szűrők+állvány bepakolva...már csak azért szurkoltam, hogy ne találkozzak senkivel...
A bejáratnál rögtön egy szarvasbika sétált velem szemben az úton..inni jött...persze gép a táskában...
A hely továbbra is gyönyörű...inkább csak bámészkodtam...ez a kép kb 1 perces expó...hosszas fejszámolás után..:)

Nade vissza a mocsárhoz....
Szalakótáimnak nyoma sincs, őzek rejtőzködnek...marad a víz...kizárásos alapon...de amúgy is ide jöttem volna:)
A leseket többször átrendeztem...ide-oda...ahol jobbnak gondoltam...persze mindig rájön az ember, hogy a legelső hely volt a teli találat...:)hát...nemhiába tettem oda tavaly...
Az aktivitás jó...nem olyan, mint 1 éve...kanalasnak nyoma sincs...de ami van abban sok a  lehetőség...
A szárcsák mindig nyomják a műsort...

A tőkés tojó rendszeresen előttem indítja a napját...öröm nézni, ahogy élvezi a tollászkodást meg a fürdőzést...

A kendermagos gácsér mindig megjelenik...őrzi a tojót...

A ludak is mozgolódnak a naplementében...

Egyszó mint száz...minden adott a hajnalok tartalmas eltöltéséhez...csak bírni kell a három órás kelést....eddig még nincs gondom, de a hosszú hétvégék azért lenyomják az energiaszintem...
Sokat fekszek a lesekben...ideje néha fordulni a határban is...ott mindig van valami fotózni való...
Egyik délután egy sutához settenkedtem közel...nagyon meglepődött azokkal a nagy szemeivel...még szerencse, hogy 1 fotót engedett...

Vannak bakok is...de elég későn mozdulnak egy jó fotóhoz...ilyen ez...

Egy napról muszáj részletesebben is írnom...
Május 24-én történt...
Álmosan dobálom le magamról a piócákat a ponyva alatt....egészen megszoktam már az önkéntes orvosaimat...eleinte még a telefonom is bele dobtam a vízbe...ma már nem okoznak riadalmat...
Alszok egy rövidet-gondolom-had világosodjon....
Csobbanások a vízben...közvetlen előttem...böjti páros érkezett...de jó...régen láttam őket..

Böjtik el...fény még nincs...
Máris tőkések úsznak a látómezőmbe...nem is rossz...

Kisvöcsik szokásos reggeli perpatvara zajlik éppen...nagyon messze ....

A kócsagot meg a kendermagost már nem is említem...ugyanis jönnek a libák...mindig élmény mikor 5 méterre tollászkodik az embertől egy nyári lúd család...ma is az volt:)

Ezek a tokos libák azért még nem vetekedhetnek a szülők szépségével...és micsoda műsort adnak a nagyok...koncentrálok ezerrel...vízszint rendbe legyen...csak ne lógjon ki a szárnya...ne jöjjön közelebb(ilyen is van kérem:))...stb

Azt elfelejtettem írni, hogy a nagy koncentráció mellett a szám is nyitva marad néha...vagy inkább folyamatosan...
Közben elérik a sugarak a vizet...máris újabb "ördögök" jelennek meg a színen...szárcsa ivadékok...hogy is mondjam: a maga nemében szép porontyok...legalábbis szárcsa mama biztos így látja...

Most sem marad időm képeket visszanézni...jön a vöcsi...pontosabban feljön a víz alól...

Murphy-mester sajnos ma sem alszik...hangzavar érkezik balról...ráfordulok....sajnos most fent van a 2x-ező...pedig a legjobb helyen csapnak össze a feketék...vérzik a szívem....uncropped...600 mm:(

Majd jövőre megcsinálom...bár....tavaly is ezt mondtam:)
A fénycsóvák túl nagy szögben érkeznek a vízre.....irány haza...de délután jönnöm kell...tuti.
.....
.....
Szieszta után a másik oldalra fekszek be...meglátjuk...
Nem kell sokat várnom....úgy látszik ez egy ilyen nap.....és micsoda megvilágítás...

Halk gágogás szemből....szemem a keresőre tapad....

Jajj. de közel vannak...bámulatos az a finom kommunikáció, ahogy ezek a libák cseverésznek...
Minden adott, mégis ellenfényre vágyom...gyors pakolás és ismét a másik lesben kuksolok....nem szoktam ilyet csinálni, de annyira szép naplemente ígérkezik...nem hagyhatom ki.
Kendermagos érkezik...legjobbkor...kanyarog a fényben...kiváló...

A korong süllyed...a látvány egy aranyöntödéhez hasonlatos....
Már csak téma kellene...
Akikre lehet számítani, most sem hagynak cserben...gáá...gááá...:)

Majdnem sötét van mire kimászok...elképesztően jó nap volt...
Holnap hajnalban vajon kijövök???
Szerintetek.....

2014. 12. 24.

Három napja folyamatosan az őzek után járok.
Mindenáron szeretnék egy olyan ellenfényes fotót, ami végre minden igényem kielégíti.
Karácsony napja van...12 fok és meleg sugarak jellemzik a mai napot is....
A rudli szokott helyén végzi mindennapos teendőit...
A szél állandó és teljesen stabil....
Ma nem akarom a véletlenre bízni, így egy hatalmas félkörben cserkelek rá az őzekre...hosszú idő lesz mire a megfelelő távolságba érek... délben indulok utamra.
Van egy olyan tulajdonsága a mezei őznek, hogy mindig a többhektáros tábla kellős közepén rendezkedik be...nem tudom hogy csinálja, lelépi, vagy szemmel saccolja, de elképesztő, hogy akármerről megyek, mindig ugyan annyira vannak a szélétől. Minden esetre viszonylag gyorsan a jó irányba érek...közben a határban meg megy a munka:)

A következő két órában hol négykézláb, hol hason kúszva(inkább így) közelítettem a rudli felé. Taglalhatnám, hogy ez mennyire volt fárasztó, de nem teszem:)
Mostanra eljutottam odáig, hogy a nagytelével is tudok megfelelően hason kúszni...fontos dolog ez télvíz idején, mikor a takarás igencsak hiányos...
Na mindegy...szóval közeledtem...és a fények is alakultak...

A patások ide-oda sétálgattak, éreztem, hogy készülnek az éjszakázáshoz...egyre több elfeküdt, igyekeztek a széltől egymás társaságába húzódni...talán "Szentdélután" szerencsém lesz???

A Nap jó irányba van, de még mindig sok a fény...nem ezt akarom, de határozottan ígéretes a szituáció...már csak egy jó kompozíció hiányzik, meg egy megfelelő naplemente. Vannak ugyan felhők, de a korong mindet elsöpri maga elől...nagyon bizakodom:)
Az állatok nem szeretik a nagy szelet...ezt már sokszor megfigyeltem...közelebb is fekszenek egymáshoz a szokottnál...
A fények már majdnem tökéletesek ...

Helyezkedek, fészkelődök...keresem a megfelelő pozíciót...közben az őzek is mocorognak...
Nyomom a expókat és az egyik kép után a lcdt nézve rámtör a megnyugvás...megvan...ezt akartam.
Természetesen nem publikálom ezt a fotót, csak egy közeli hozzátartozóját:)))

Közelebb nyomulok még pár métert...nagyon idilli a látvány...

Ezután bukott le a Nap, de nem tudtam eljönni onnan..nagyon színes volt minden...

Addig fészkelődtem míg az egyiknek gyanús lett valami és arrébb is vitte a többieket...

Nem azonosítottak emberként, így csak kocogás volt a válasz...lássuk tudok-e svenkelni valami pofás jelenetet...hát ennyire futotta...f/20, 1/5 sec...mint egy barlangrajz:)

Ezzel a sorozattal enyhült az ellenfényes őzprojekt űzésének a vágya...nem is tettem több kísérletet azóta sem patás témában...
A következő napokban más irányba fordult a figyelmem...tájképeztem...

Szépen alakul a vízszint a lesemnél, aminek nagyon örülök, de  a legjobb hír, hogy jönnek a kemény mínuszok végre...kezdődhet a lesezés...

2014. 12. 21-23.

Nincs mese...tavasz van a télben.
Továbbra sem látom értelmét lesezni. Ölyvek biztosan jönnének, de nem rájuk fáj a fogam...
10 fokban inkább patások után nézek...más területre megyek csavarogni. Fiatal tölgyerdő, körben vetések, szántások....és számtalan őzrudli. Van 8-as is, de a 20-es inkább jellemző...
A mezőgazdasági területek-valljuk be-nem túl dekoratívék még nyáron sem...hát-még télen... ki kellett találnom valami okosságot a problémára.
Két dolgot tehet az ember...vagy leviszi a nézőpontot a nullára, így a felszín zavaró tényezői selymes masszává olvadnak...én általában ezt szoktam csinálni.....de a másik módszer sokkal különlegesebb...
Hívjuk segítségül az ellenfényt!
Erre 19-én jöttem rá. Természetesen nem akármilyen ellenfényről van szó...tudjátok...arról az igen lapos megvilágításról, amikor már narancs és bordó minden...amikor már szabad szemmel is bele lehet nézni a Napba...a dolog hátulütője, hogy a csoda nem tart soká...15:30-tól érdemes kibiztosítani a vázat, de inkább 16:00 előtt kicsivel az ideális, így télen...
Na szóval....
Lassan cserkelem végig az erdő melletti gazost...nem kell sokat mennem az első rudliig..
Elhelyezkedem egy jó helyen és figyelem őket. Megvan a váltó, csak várnom kell....innen indul a folyamat...

Jönnek szépen, a szelem atombiztos, mozognom nem kell...nyugodt vagyok.

Egymás után átváltanak előttem, beúszva a Nap elé...még sok a fény, de az erdő és a nádas megfelelő hátteret biztosít..

Nem zavarja őket semmi, mégis eléggé lihegnek...imádom az ellenfényesen kifújt leheletet....továbbra is:)

Amilyen mákom van pont mellettem akarnak átváltani az árkon...600 mm van fent...

Kicsit sajnálom, hogy szél alá kerültek...de ha körbejárják az embert nem lehet mit tenni...
Látok még egy ígéretes helyet....átsétálok oda és ismét lehasalok...annyira jó a mozgás, hogy akár jöhet is valami....
10 perc múlva....

Suta lép ki a nádból és szerencsére nincs egyedül...ilyenkor miért is lenne???

Semmi dolgom, csak nyomni kell a gombot meg komponálni...rám fognak sétálni...

Megyek tovább, most átcserkelek az erdőn. Sejtem, hogy a szélvédett oldalon lesznek még emlősök. Ilyenkor mindig vannak...most sem csalódok....

Az alkonyt ma inkább lilás, de ennek is örülök...

Ezzel a fotóval záródik ez a nap...holnap űzöm tovább:)

.....
.....
23-án vissza a pusztára....ismét őzek és ismét ellenfény...
Van víz rendesen....

Az őzeket szokásos helyükön találom...
Annyira nincs semmi takarás, hogy kúszni kell egy jó darabon...nincs mit tenni.

1 óra megfeszített munka után  a közelükbe érek....az irány is tökéletes...remek:)
Erre egyenként felállnak és legelészésbe kezdenek....kifelé a fényből....grrrrrr.

Van egy jó öreg bak is velük...most látom csak...

Ma így jártam...már azt hittem minden összeállt, de az őzek máshogy döntöttek...
A vezérsuta máshogy döntött....

Hazafelé megmozdítottam egy másik brigádot...lehettem volna óvatosabb, mert a körítés ideális volt.

Még nincs meg a vágyott, ellenfényes őzfotó, de holnap Karácsony...kaphatnék valami szerény ajándékot a "nécsörtől":)