2021. 04. 30.

 Végre egy olyan tavasz, mikor nem tör ránk a forróság már márciusban. Kicsit olyan, mint gyerekkoromban, mikor esők voltak áprilisban és bizony néha mínuszok a hajnali ködben és a hőmérő higanyszála  fokozatosan érkezik a 20 fokok fölé. Örülök ,h most szeszélyes ez az évszak, nem kell mindig az a nagy meleg...

Április elején  jutottam ki a területre először.

Rögtön egy csemege került lencsém elé...egy mechanikailag sérült, torz bak...

Sajnos a vadászok kivették az állományból, alakulását így nem tudom tovább figyelni.

Késő délutánig kint voltam és ebben a kellemes időben, igazán idilli jeleneteket lehetett megfigyelni...

A következő kör április végén következett:

Kövér búzatáblák és magasodó repce mindenfelé. Az ismert bakok revírjét céloztam meg elsősorban.

Az elsőt rögvest meg is találtam, onnantól csak meg kellett várni, míg felkel. Ráadásul felém indult el...

Mire orrába került emberszagom, már számos fotót készíthettem róla.

Fiatalabb bakokkal és sutákkal is találkoztam aznap...

A tavasz elmaradhatatlan hírnökei is javában énekelnek már a bokrokon. Jó hangulatban indulok így haza.

Másnap egy elzártabb rész következik...ide kevesebb mezőgazdasági jármű érkezik, elég zavartalan. 

Látok sokmindent, mégis a nap egyik attrakciója egy fiatal, páratlan 8-as bak. 

Ahogy fotózgatom, nagyobb madár libben az akác tetejére...rögtön látom, h egy halászsas és amilyen szerencsém van , takarásban közel tudok kerülni hozzá...

Minden évben találkozok egy-egy példányával, fotózni először tudtam.

A napot egy sárga billegető zárja...

Következő alkalommal forgalmas főúton autózom...eszembe jut egy bak elmúlt tavaszról...pont itt lakik egy focipályányi lucernában és láss csodát, mintha mozgolódna egy őz a zöld csemegében...elakadásjelzőt benyomom és megpróbálok közelebb menni...sikerül, de eltelik két óra mire a bak feláll...

Kétséget kizáró az egyezés...erősen rak visszafelé.

Egy hétre rá a tölgyesek felé indulok. Itt tanyázik öreg barátom és csak bízom benne, h egészsége töretlen...

Sok őz van erre is, kis rudlikban, de sok már egyedül...

A suták hamarosan ellenek...

És akkor agancsos tápászkodik fel közülük...

Ez az öreg...rak vissza, de azért elég mutatós...

Órülök, h megvan...hiányozna már erről a sarokról...

Hazafelé is látok egy ismerőst...3. éve lakik az öreg mellett.

Másnap -ha már csak ismerős bakokat hajkurászok-  vele futok össze...legszebb, ellenfényes -repcés fotóm hozzá kötődik...

Szóval így telt el az április. Jó volt a tavaszi kultúrában utánuk járni, de más terveim is voltak azért. A szárnyasok nem hagytak nyugodni, így megvalósítottam egy régi tervemet...

2018. 06. 13.

Hogy is áll idén a szalakóta-projekt?
Nyugodt szívvel kijelenthetem, h minden rendben...
A madarak szépen elfoglalták a lesnél lévő odút is.
Eleinte a seregélyek bitorolták, de sajnos idén sem tudtak fiókát reptetni...

Egy hét kellett volna még, de a folyamat végére megérkeztek a kékcsókák és a seregélyek halálos némaságba burkolóztak...
A lesezések mindegyikén -7 óra magasságában - megjelenik az egyik parlagi...néha egész közel vadászik...

Sőt, darázsölyvvel is találkozok a puszta közepén...fura látvány nekem...

A verebek, sordélyok, billegetők állandó műsort rendeznek a beülőkön...unalomra nincs idő....

Nade a szalakóták...
Mikor először az odúnál voltak rögtön láttam, h az egyik madár gyűrűs.
A későbbiekben kiderült, h egy hímről van szó, amit 2011-ben, fiókaként gyűrűztek ezen a területen.

Eleinte semmi extrát nem tapasztaltam.....ajándékozás, párzás, üdvözlés.....

....de egy fülledt hajnalon a hím tollászkodni kezdett és a hátát mutatta felém.
Mintha valami lenne a tollai között....
Valami oda nem illő...

1000 mmen látszik, h egy geolokátor van a hátára erősítve.
Azóta már kiderült, h tavaly került rá, idén meg le kellene szedni róla.
Ezután a jeladót elküldik Svájcba......adatokat letölteni és elemezni.
Mivel nagy kincs egy ilyen madár, így a befogásában is segítettem...

Megmondom őszintén...nagyon kíváncsi vagyok az adatokra....
.......
.......
Most tojáson ülnek, néha hoznak valamit, gurguláznak... nyugisabb időszak van...

Annyi az újdonság az előző évekhez képest, h viszem a 7d+4/500-at és 5d3+2,8/300-at is, h ne maradjak le semmiről...

2017. 05. 27.-28.

Mindig a sordély kezdi....

..........Állapítom meg velősen, elhelyezkedvén a lesemben....

A bátor kismadár semmitől nem ijed meg ilyenkor....

Dallamos éneklése innentől állandó részévé válik a hajnalnak....mintha beakadt volna az ismétlő gomb a lejátszón...

Langyos, nyáreleji hajnal indul....16 fok lehet.

4-óra sincs , mégis dereng már a keleti égbolt...

A billegetők, mezei verebek is megkezdik a napot.

Van ki fészekanyagot cipel, van, ki fiókához igyekszik kövér hernyóval...

Sőt, a seregély próbálkozik egy rövid strófával, de gyorsan le kell lépnie....

Elnézném egész nap ezt a forgolódást....

Napkelte után megörökítem a lógólábú énekest....

 Az odú környékén nagy csend van....
Semmi mozgás, semmi hang...
....
....
Halk gurgulázás szűrődik a les mögül....
És megjön a madár....a várva-várt kék madár...
Rögtön kajával....

Hohóóó, akkor viszont nem üres a kéró...
Beadja a lyukon....már kotlás van....:)
Kis gurgulázás....

és pár kör kaja után a tojó végre kibújik az odúból....
Eléggé meg van viselve...
A hím egy kedves fejre koppintással üdvözli....

Párzásban reménykedtem, fel is ajánlotta a tojó, de a hím nem volt túl lelkes...
Van ilyen...maradt az etetés...

Természetesen az élet nem áll meg...
A többi madár ügyet sem vet rájuk....mármint a kisebbek....

Fél 8 után azonban valamiért nem jön semmi...
Nem értem...van traktormozgás, de az nem jelent gondot...
Kilesek hátra....basszus...egy gombázó...100 méterre lehet...és közeledik.
Befejezem mára....
........
........
Másnap ugyan ez a koreográfia....
Ébresztő: 3:00
Bebújás: 3:45
Etetéssel kezd a hím, de most a tojó később jön ki...
Egy gyors ajándék....
Jól tudom mi következik...láttam már párszor....

Sajnos elfordulnak kissé...nem a legjobb az irány...

Viszont így-anatómiai érdekesség gyanánt- van lehetőségem szalakóta kloákát fotózni :)

Kis tollászkodás.....

És a tojó máris visszalibben a lakásba...

A hím meg folytatja az evést, az etetést, a gurgulázást és az odú védelmét....

Gyorsan magasra kerül a Nap, vágnak a fények hamarosan...

Kihasználom a békés perceket pár portréra...

Nem tudom megunni ezt a madarat...

Kicsit groteszk számomra....színei, hangja, viselkedése.....mégis annyira hiányozna , ha eltűnne a tájból...szóval örülök, h ismét odúmat választották és eddig minden a legnagyobb rendben zajlik...gondolom, most behozzák a kéthetes lemaradásukat :)

A reggel krónikájához tartozik még a parlagik vadászata....hajnalban elrepült  a páros fölöttem és egy jó óra múlva tértek vissza a fészek felé...valami véres emlőst vittek magukkal...

Örömteli ez...

Ugyanis emberi tevékenység miatt el kellett hagyniuk több, mint tíz éve használt fészküket...

Tavasszal megtaláltam őket.Összeszokottságuk és nagy rutinjuk egy új fészek építésében mutatkozott meg...

A mai események pedig sikeres költést vizionálnak :)

Kell -e ennél jobb hír erre a napra????

Nem hiszem :)