2023. február 13., hétfő

2022. 02. 13.

 Januárban nem volt szerencsém az őzekkel... sehogy sem tudtam a közelükbe férkőzni...igaz nem is erőltettem annyira, a nagy sár miatt. Inkább a baglyokat látogattam meg...nem értem, h miért mindig ugyan arra a fenyőre gallyaznak fel...miért szimpatikusabb, mint az 5 méterrel arrébb lévő...Van köztük egy beteg szemű...de láthatóan nem zavarja ez a probléma.



Van egy másik téma...
Már jó régen foglalkoztat, de eddig nem szántam rá magam a komolyabb tervezgetésre. Idén alig lesz víz a holtágban, így jobban rá tudok feküdni a vörös vércsére és a gyöngybagolyra...
Ennek érdekében tettem lépéseket.
Megvan a helyszín, megvan a láda...most gondolkozok a fény megoldásán és a nézőponton is...ha lesz rá időm biztosan izgalmas lesz.


Kijutottam ebben a fagyos időben a vetésekre is. Nagy szélben mindig könnyebb a cserkelés. Egyrészt a szélvédett oldalakban kell keresgélni, másrészt a zajokra se kell annyira figyelni.
A rudli gyorsan meglett. Egy erdőfolt takarását használtam, meg egy kútgyűrűét...
Elhelyezkedtem, csináltam pár képet és vártam...volna....de egy erős széllökés odacsapta szagom az őzek orrába. Arrébb mentek...




Van köztük jó bak...ami februárban már ekkora hatos, az csak nem lesz kicsi....
Szépen sütött a nap, kiültem és figyeltem a kékes rétihéja tojót, ahogy billegve vadászik előttem...



Átmentem egy másik területre.
A töltés mellett mozgásra lettem figyelmes...el sem hittem először...gólya...
Dehát február 11-e van...
Kicsit lóg a szárnya, de simán repül...honnan jöhetett????vagy egy közelben áttelelő példány és itt sérült meg???ki tudja...jó kondiban volt és folyamatosan táplálkozott...

Később találkoztam még hármasikreket vezető sutával..-felénk ez viszonylag ritka- és egy érdekes, öreg bakkal is.




A következő időszakban igyekszem a gyöngybaglyos projektet mélyíteni...de a vércsének is simán tudnék örülni.