2022. 02. 13.

 Januárban nem volt szerencsém az őzekkel... sehogy sem tudtam a közelükbe férkőzni...igaz nem is erőltettem annyira, a nagy sár miatt. Inkább a baglyokat látogattam meg...nem értem, h miért mindig ugyan arra a fenyőre gallyaznak fel...miért szimpatikusabb, mint az 5 méterrel arrébb lévő...Van köztük egy beteg szemű...de láthatóan nem zavarja ez a probléma.

Van egy másik téma...

Már jó régen foglalkoztat, de eddig nem szántam rá magam a komolyabb tervezgetésre. Idén alig lesz víz a holtágban, így jobban rá tudok feküdni a vörös vércsére és a gyöngybagolyra...

Ennek érdekében tettem lépéseket.

Megvan a helyszín, megvan a láda...most gondolkozok a fény megoldásán és a nézőponton is...ha lesz rá időm biztosan izgalmas lesz.

Kijutottam ebben a fagyos időben a vetésekre is. Nagy szélben mindig könnyebb a cserkelés. Egyrészt a szélvédett oldalakban kell keresgélni, másrészt a zajokra se kell annyira figyelni.

A rudli gyorsan meglett. Egy erdőfolt takarását használtam, meg egy kútgyűrűét...

Elhelyezkedtem, csináltam pár képet és vártam...volna....de egy erős széllökés odacsapta szagom az őzek orrába. Arrébb mentek...

Van köztük jó bak...ami februárban már ekkora hatos, az csak nem lesz kicsi....

Szépen sütött a nap, kiültem és figyeltem a kékes rétihéja tojót, ahogy billegve vadászik előttem...

Átmentem egy másik területre.

A töltés mellett mozgásra lettem figyelmes...el sem hittem először...gólya...

Dehát február 11-e van...

Kicsit lóg a szárnya, de simán repül...honnan jöhetett????vagy egy közelben áttelelő példány és itt sérült meg???ki tudja...jó kondiban volt és folyamatosan táplálkozott...

Később találkoztam még hármasikreket vezető sutával..-felénk ez viszonylag ritka- és egy érdekes, öreg bakkal is.

A következő időszakban igyekszem a gyöngybaglyos projektet mélyíteni...de a vércsének is simán tudnék örülni.

2020. 01. 02.

Az év első fotózásai...
Hagyományszerűen elsején is kint voltam...
Gyönyörű napsütésben múlt az idő felettem.
Az őzek ma valahogy elkerültek, viszont egy ravaszdit sikerült becincogni...jöhetett volna még, csak túl jó volt az orra, a szelem meg túl rossz...

Idén sok kékes rétihéját látok...nagyrészt tojókat...különös.

Másnap kezdetét vette egy új projektem...széklesből szeretnék ragadozómadarakat fotózni.
Valahogy így...

Az első próbálkozás a köd jótékony homályába fulladt...
Délután rókák után jártam, de nem jártam sikerrel...a köd sűrűsödött...
Mindenfelé ludak ...

Őzekbe botlok...sejtettem, h itt lesznek...

 Hideg csend uralja a tájat...a kékesek ilyenkor sem adják fel, de nincs könnyű dolguk.

Elindult az év...

2018. 01. 21.

Egy teljes hétvége a fotózás jegyében.
De régen volt már ilyen.
A hét elején esett némi hólepel, így drukkoltam magamnak, h maradjon valami belőle szombatra is.
Ölyveket céloztam meg az első napra, ezért is lett volna fontos a maradék hó.
Szombat hajnalban - 4 ben ballagok a les felé...
Borúsat jósoltak, mégis mesebeli módon csillagos az ég...nahát, az időjósok se tudnak mindent....szerencsére.
-4 van...ropognak a levelek és ropog a hó is a csizmám alatt....de király.
Gyors terep ellenőrzés: hó csak a fasor északi oldalán maradt...sebaj...... csalikaja, üvegtakarítás, bebújás, üvegtakarítás belülről, gyertyagyújtás...
6:30...sehol a pirkadat...tökéletes időzítés.
Hallom az ölyveket...vijjognak...egyre közelebbről...felülnek a kaja közelébe, h elsőként vághassanak a vaddisznófej oldalába, ha már látni is lehet valamit.
Az első, sejtelmes fényekkel rögtön megjön 2 madár...
A csokibarna öreg  az egyik...próbálna enni, de fagyos még a konc...pár perc után elrebben...
A másik se jár sikerrel....az felül a lesem fölé.
A sugarak átszűrődnek a fasor öreg nyárfái között...lassan kienged a hús...
A csoki ismét lejön....jókora egerész, az már biztos...

Nem vár sokat, megrohamozza a fejet...

Közben lejön a másik is...fiatal, teljesen alárendelt a dominánsnak...
Ez testtartásából totál egyértelmű...

Kerülgeti a nagyobbat, de nem férhet oda...ilyenkor közelpont környékén tudok portrékat csinálni róla...

Telik az idő... a két szereplő műsora folyamatos.
Tudom, h legalább még 2 madárnak jönni kell....
Először megjön a másik, öreg...

És vele egy újabb fiatal....erős a gyanúm, h ez egy konkrét család...
A 2 fiatal körön kívül várakozik....

A "nagyok" kakaskodnak egy rövidet, de látni, h inkább a rituálé kedvéért teszik...
Nincs komoly feszültség...

Van időm portézgatni...

És a nap így telik el...a sötét madár szinte folyamatosan uralta a kaját...néhány percre hagyta enni a fiatalokat, aztán jött is vissza....
Sasnak nyoma sem volt...a 3 szarka becsapott...

..........
..........
Másnapra is ide terveztem a programot, de a havazás átszervezte a dolgokat....
Felrántottam a hóálcát és irány a határ....

 A körítés minden igényemet kielégíti...szakadó hóesés, széllökésekkel...legalább tudom hol keressem a rudlit. Ilyenkor az erdőfoltok szélárnyékos oldalán vannak és előszeretettel fekszenek a fák között.
Elég körülményesen, de eljutok a tölgyes széléig. Folyamatosan figyelem a mozgást, úgy látom minden rendben. Úgy 60 egyed táplálkozik a vetésen...ki-be járkálnak a fák és a repce között...
Videó...
A 120 szem lassú és figyelmes cserkelésre ösztönöz.... Sokszor négykézláb és hason jutok előre...
törzstől törzsig.....a hó meg beterít...

Közel vannak, de nem egyszerű a helyzet...mindenfelé figyelni kell...
És milyen jó, h nem sietek...3 suta feküdt el az erdő belsejében...most veszem észre őket....szerencsémre háttal vannak...

Mindenhol őzek pihennek...

Közben előttem is mozgolódás kerekedik.... egy suta lépdel keresztbe a semmiből...

Egy másik feltápászkodik...
Videózok....
Jól visszaadja a hóvihart....
Van,  aki rügyeket keres, kevés sikerrel...

Közben a repcén is beindul az élet...sorjáznak kifelé az állatok kajálni....van egy ígéretes bak köztük.

Egész közel kerülnek hozzám.
Videó....
Tettem fel pár hasonlót a csatornámra...

Dolguk végeztével kezdtek visszaszivárogni a fák közé...
Álcám nagyon jól működött...nem voltam gyanús...

Megpróbáltam elszivárogni...csendesen, ahogy érkeztem, de már annyi patás volt körülöttem, h ez nem sikerült...nem azonosítottak be, de azért finoman eloldalogtak a közelemből.
.........
........
Na mindegy...kiléptem a fák közül.
Pár helyen rókát próbáltam becsalni, de sehol semmi...
Van egy másik rudli a nyílt vetésen...azokat még meglesem...
Különösebben nem óvatoskodtam...csak a hóálca és séta.
Meglepően gyorsan fotózható távolságba kerültem....
Pont felém legeltek...én már hason...

 Volt köztük matuzsálem-bak is...

Itt már nem időztem sokat...
Visszalopakodtam az első bálákig...
Jól mozogtak a ragadozó madarak a területen...lekuporodtam és vártam....
Először fölém szitált egy vércse...

Majd megjött a kékes réti és jól megnézett magának....

Elégedetten tápászkodtam fel...
Óriási élmény ilyen időben odakint kavarogni....