2017. február 11., szombat

2017. 01. 31.

A kis erdei les sikeressége újabb lendületet adott.
Mostohán kezelem a kis bódét, pedig annyi szép élményt adott már az évek folyamán.
Utolsó mentsvárként mindig jó szolgálatot tesz.
Ha csak 2 órám van, ha nem jó az idő, ha máshol megáll az élet...ide bármikor kijöhetek feltöltődni.
Nem volt ez másként most sem...délutánra ugrottam ki...rigólesre.
.........
.........
Ahogy megérkezem nagyobb, tarka rigót zavarok fel a rétről...az almát falatozta...
Örülnék neki, ha léprigó fedezte volna fel a kaját.
Kirakom az gyümölcsöt és magokat, aztán várok...
Nem kell sokat...a rigó gyorsan visszatér...rögtön közelre jön be...
Végre sikerült őt is megfigyelni...
A hó és a hideg elhozta nekem ezt a nagy rigót.
Kiszámíthatatlanul mozog, csakúgy mint a többi...de mégis biztos vagyok benne, h meg fogja találni a tökéletes pihenő ágat...
Közben a feketék is aktivizálják magukat...
Az rögtön feltűnik, h a léprigó komolyan védelmezi az elemózsiát...
A feketék többször megkísérlik elkergetni...sikertelenül..
Gyorsak, mint a villám...rá kell készülni rendesen, ha az akciókat az lcd-n akarom majd visszanézni.
Vannak csendes szemlélők is, potyalesők, kik  a megfelelő alkalomra várnak.
Közben elered a havas eső...de gyorsan abba is marad...a beülőn béke honol...
Jócskán benne járunk már a délutánban...
Épp ideje, h megérkezzen a róka...ez az ő időszaka...
Megállítom egy cincogással...ma nem akar zsigert enni...
Ismerős prüntyögés üti meg a fülem....optikám a közeli beülőre fordul...
Itt vannak a süvöltők..ez most egy csupa hímből álló csapat...

Szerencsém van, ma nem jöttek egyedül.
Tengelicek csatlakoztak a csapathoz...
Ritkán találkozok velük az erdei etetőn...az udvaron biztos többször jöttek már...
Egészen sötétig perlekednek a napraforgón....
Indulás előtt  kiszórok egy jóadag szotyit és egy kiló almát...kis segítség, amíg el nem megy a hó....

2017. február 2., csütörtök

2017. 01. 29.

A tél kitart...
A mínuszok állandósultak az elmúlt egy hónapban...de régen volt már ilyen....
A masszív hóréteg  elfedi a táplálékot az erdőben is. A madarak minden maradék bogyót leettek már a fákról, a ragadozók pedig minden dögöt elfogyasztottak..
Az extrém extrémet vált ki, ezt már sokszor tapasztaltam....
Az első érdekes eset apu galambházában történt....
Valami elkezdte szedegetni a szárnyasokat...egyik nap rajta kaptuk...egy kuvik...
Érdekes módon csak a galambagyat ette meg ő és/vagy egy társa...kétszer kellett kirakni őket...
Aztán azóta már kétszer volt bent a volieren belül egerészölyv is....elképesztő mennyire éhesek lehetnek, ha a szűk röpnyíláson keresztül a galambok után mennek...a karvaly nem is volt már meglepetés...
Szóval fogynak a hobbimadarak...
.....
.....
Az erdei lesnél is megy az etetés...kerül ki hús , de inkább a magon és almán van a fő hangsúly...
Sok mindennel össze lehet futni ezen a télen...Idén a fenyőrigó inváziósan van jelen...nem titkoltam miattuk ültem ki elsősorban valamelyik nap...
Alig helyezkedtem el máris vészhang söpör végig a bokroson...beszállón egy karvaly tojó....
Egy megkésett kékcini épphogy le tudott lépni....érdekes módon nem ment utána...
Na, király jól indul a délután...
Szokatlan hang szűrődik be a lesbe...mintha cserregést hallanék...biztos egy szajkó szórakozik...szarkát még sosem láttam erre...és lám ...egy szarka :)
Remekül szórakozom, 20 perce se vagyok bent...
Végre megérkeznek a fenyőrigók...rögtön egy tízes csapat...
Mohón rontanak az almára, mintha napok óta éheznének...
 Egy közeli portré is összejön a napnyugta asszisztálásában...
Gyorsan továbbállnak, de csüggedni nincs okom...
Megérkezik egy öreg egerész...a Nap már csak a hátteret éri...
Teletömi begyét és vijjogva odébb áll..kb 3 madár jár be, bunyózni nem szoktak...a hierarchia kőbe van vésve...
A kicsik újabb vészhangot sípolnak...
Ma minden bejön...
Egy újabb karvaly...most a hím...a legjobb helyen :)
Üldögél 2 percet, aztán ellibben...örülök neki, régi vágyam valami hasonló kép...
A fény lassan eltűnik a rétről...
Egyszerre belém nyilall a mínusz 12...egy pillanat alatt rájöttem, h 3 óra is mennyire kiszívja az emberből a meleget...
Pakolnék, de nem jutok sokáig...
Szép rókalány szimatol ki  a rétre...a vaddisznóbőr érdekli...
A silent expó valami csoda...nem neszel meg...
 Körbejárkál, hagyja magát fotózni...a hidegérzés máris a múlté...

Egy kis cafattal távozik...legyen jó estéje...
Már majdnem besötétedett...
Kimászok és kocsim felé a következő alkalmat tervezgetem....
Csoda ez az erdei rét...