2014. 04. 06.

Mostanában annyira felfokozott hangulatban várom a vizes fotózásokat, hogy nem esik nehezemre felébredni a legsötétebb éjszakán sem. Lehet, hogy mehetnék később is,  pláne, ha nem is lesz napsütés, de valamiért jobban esik  a lesben átélni a pirkadatot. Leírhatatlan dolog, mikor a beborító sötétségből lassan, meglepetésszerűen bontakozik ki a táj és benne az állatok.
Hallani, hogy valami mozog a vízen, sokszor látni is a generált hullámokat, de hogy mi kelti azokat az rendszerint rejtély.
Amit rögtön felismerek az a kanalas réce gácsérja....még sötétben is világít fehér oldala...összetéveszthetetlen.
Hogy biztosan átéljem a hajnalhasadás varázsát tutira mentem és már 4:15-kor a lesben kuksoltam.
Esett...
Szárazon feküdtem, tehát a szigetelés teszi a dolgát...
Érdeklődve hallgattam a beszűrődő hangokat, de látni semmit sem láttam....
Majdcsak jön a fotózható világosság-gondoltam-de ilyen lassan még sosem jött.
Fél hétkor exponáltam az első normális képet...tragédia.

Az exif magáért beszél: 300 mm, f/2,8, 1/25,  iso 800
Először jött kócsag elém, ami azért rögtön felébresztett..
Végig pásztázta a környéket, majd arrébb libbent...

Nagyon aktívak voltak a kanalasok egész reggel. Már párban mozogtak előttem, mindenki a sját dolgával volt elfoglalva...még párzást is fotóztam...

 Minden klappolt, de ez a fénytelenség nem akart múlni...
Az 1,4x-ezőt azért csak felcsavarhattam végre....
Hangos gágogás érkezik balról...
Nyári ludak jelennek meg a nád szélén...ilyenkor hangoskodnak egy kicsit és a gúnár rendszerint heves szárnycsapkodásba kezd...

 Elképesztő látvány ez az elegáns madár ilyenkor.

Tekintélyparancsoló.

Örülök a pillanatnak.

De mi történik???

A páros felém veszi az irányt és lesem előtt állnak meg egy rövid piperére...

Figyelem a gúnárt!

Biztosan csapkod egy újabb sorozatot...és igen!!!

Megvan az egész mozdulatsor ideális távolságból...ejjj, de jó!

Lassan elúsznak előlem...mérhetetlen az örömöm...

Közben csörgő récék jelennek meg a nádfal mentén.

Nem nagyon úsznak ki a nyíltabb részre, inkább a biztonságos növényzetben szürcsölnek...

Az a jó egy ilyen vizes élőhelyen, hogy bármikor bármi beeshet.

Ezért mindig résen kell lenni, amit az ember nyakizmai bánnak leginkább...

Az eső jobban rákezd, de ez a madarakat semmiben sem zavarja...a kanalasok egészen közel jönnek.

Barna récék érkeznek villámsebesen elém...cigányréce pár.

Elől a tojó...

 Mögötte a gácsér az égszínkék szemével...

Tollászkodnak, kerülgetik egymást....felém úsznak.

 A tojó előre nyújtja fejét és lelapul....na most kell nagyon figyelni...ismét párzás következik:))

Nem gondoltam volna, hogy ismét ilyen dolgok történnek lesem előtt. Az eső mindig különleges körülményeket biztosít a fotózáshoz. Gyakran elmondom, hogy nagy kedvencem az esős fotózás.
Sajátos varázsa van.
A kormoránok megjelenése pedig a bónusz volt a mai napon. Apró csigákat hoztak a felszínre és azokat eszegették.
Remélem idővel közelebb jönnek az obi végéhez...

Egy ölyv megint távolabb hajtotta a madarakat előlem, így csak egy videó maradt a végére...
Íme a link...