2014. július 19., szombat

2014. 07. 17.

Tisza.
Henyélés a stégen.
Ilyenkor indul be a "bréjnsztorming"...mit és hogyan kellene...
Július van emberek! Őznász idején járunk lassacskán:)
Persze a színes folyó mindig magával ragad...ND 1000
 Bele vágtam egy kis bakmustrába.
Sokhektár lucerna, körben erdősávok, napraforgó, kukorica...amolyan őz-Valhalla.
Délután hat körül fogtam neki. Semmi extra, csak lassú séta telével a vállamon.
Sokszor combig érő, illatos növényzet sokat segít a hangtalan haladásban.
Szelem északi, a napsütés zavartalan...
20 perc elteltével villan meg az első, fehéres ágvég előttem. Gyorsan oda jutok, de monopodom csikorog egyet óvatlan mozdulatomra...addig gyanútlan bakom máris figyel...
Egy fotót enged mindössze...ezt én rontottam el...talán túlságosan magabiztos voltam.
Fiatal a bak, a fények is erősek, messze is volt...ez van!
Ahogy tovaugrál felriaszt egy -addig fekvő-másik bakocskát...
Most sincs nehéz dolgom, de azért jobban figyelek. Belövöm a helyét.
Közelébe érve felállítom, de csakis őznyelven...
Jajj, de fiatal ő is, de a bal szár alakulásából egyértelmű számomra, hogy a királyi vérvonal örökösével nézek szembe. Azért ennek tudok örülni...élje meg az apja, vagy a nagyapja korát...
 Nem zavarom, megyek tovább.
Vörös folt mozdul az üde zöldben. Fel-felkapja fejét, villan a vastagabb agancsszár.
Mozgásából látni korosabb bak van előttem.
Millió fotót készíthettem volna róla ,de történt valami nagyon fájdalmas számomra, így pár kép után távoztam...ha megemésztettem a történteket, talán egyszer megírom...
 Kis pauza után irány tovább...
Elém került még egy törött szárú bak...
és egy igazán érdekes, kuriózum bak...vele mindenképpen akarok még egy találkát...
Jó mozgás volt, sutát egy darabot sem láttam...a bakok egyedül...üzekedésnek nyoma sincs.
........
........
Másnap indultunk szarvasnézőbe a G-vel.
4 körül már kint voltunk a placcon.
Az első réten máris szarvasok...tehenek borjakkal...




Na, a szarvastehénnél óvatosabb-szemesebb állattal még nem nagyon találkoztam...az is biztos.
Gyorsan eltűntek szemünk elől.
A következő hajlat után nagy rudliba futottunk bele...
Itt mindig köd van, ma is az volt...
Felfoghatatlan...július 17, langyos szellő és KÖD!!!
.....
Bikák  váltanak ki a bokrosból...
A köd, amellett, hogy hangulatot visz a képbe a részleteknek rendesen odavág...de legalább láttunk állatokat.
Inkább majd szeptemberben legyen nagyobb szerencsénk!
Másnap.
Látok már kergetőző őzpárt a lucernán, így este pikulázok kicsit a baktai területen, 0 eredménnyel...pontosabban egy suta jött be, de bak az nem volt vele.
Számomra az év legizgalmasabb időszaka kezdődött... :))
Folyt.köv...



2 megjegyzés:

  1. Végre nagyvadak! Szép poszt. Felénk is beindult már az üzekedés, de a sípra még nem reagáltak.

    VálaszTörlés
  2. Kint vagyok minden nap, remélhetőleg gyűlik az újabb nagyvadas anyag:)

    VálaszTörlés