2018. 02. 03.

Reggel van.
Kinézek az ablakon...semmi.
Eltelik a délelőtt és elfogy az ebéd is...kinézek újra.
Hóvihar körvonalazódik...
10 perc múlva autómmal oldalazok a behavazott, sáros dűlőúton...többet van keresztben, mint irányban, de nem akadok el.
A nagy rudli  szokott helyén tevékenykedik...oda rossz a szelem, nem is megyek arra.
Hóálcám rajtam, széllel szemben cserkelek...jó móka ez ilyen időben, próbáljátok ki :)
Nem kell sokat mennem... egy kisebb csoport felém közelít...a hó meg csak ömlik.

Nem volt már időm takarásba vonulni..egy szántás közepén térdelek, majd hasalok a továbbiakban.
Videózom őket...hát mi ez, ha nem játék...
Nehéz ezt az időjárást szemléletesen visszaadni...most a hosszabb záridőt választottam...

Ott ülök a sárban és azon merengek, h ennél a nádcsíknál mennyi érdekes jelenetet figyeltem már meg...tisztára nosztalgikus hangulatba kerülök.
Az őzek közben kiérnek a nád mellől...én meg helyezkedek.

 A bak megáll vakarózni....ez most jól jött.

Ezek után távolodni kezdtek én meg kicsit aggódva szaporáztam az autóm felé...sötétedett....
Gyorsan számba vettem a traktoros ismerősöket...de nem kellett...saját négy kerekemen kapaszkodtam ki a műútig...
Jó nap volt, de nemsokára egy még jobb következett....hamarosan összefoglalom.