2019. 07. 29.

Ebben a hónapban már nagyon nyitott szemmel jár aki kicsit is jobban érdeklődik az őzek iránt.
Így van ez minden évben...jön a meleg, jön a július és hosszabbodnak a megfigyeléssel töltött délutánok. Úgy gondoltam nem megyek ki hamar, úgyis 27 után indul el a mozgás...mindig így van.
Természetesen nem jött össze...bár a jelek egyértelműek voltak. Nemhogy bakot, sutát sem lehetett látni a mezőkön, kultúrákban...Ez a suta is csoda, h elém bandukolt a nagy forróságban.

Aztán eljött 29-e.
Szokásos utamon cserkelek hosszú lucernacsík mellett.
Hat is elmúlt már, csak megfújom a szarusípom...rögtön özfej emelkedik a távolban, mindjárt kettő egyszerre. Bak és suta múlatja az időt kődobásnyira tőlem. Figyel a bak, de néz a sutára is...nem fog eljönni, ezért én megyek közelebb.
Onnan látom, h öreg barátom cövekelt le egy érett suta oldalán.
Nem piszkálom őket, megvárom míg maguktól kelnek fel.

 Közben folyamatosan lopom a távolságot...

Borításra kevés esélyt látok, a luci is magas...megyek tovább.
Kiérek egy bálás tarlóra.
ÓÓÓÓ azok a  bálás rétek és tarlók...a kedvenceim.
Ha semmi nem történne, akkor is remek időtöltés egy ilyen illatos réten ücsörögni...dehát mindig van látnivaló. A madarak előszeretetel használják vártának...

Nekidőlök egy nagy hengerbálának és várok. Suta gidájával lassan óvatoskodik elő a napraforgóból.
Remélem már bak is keresgél a közelükben.
Hívok.
Két sort nyomok...a tábla távolabbik oldalán bak ront elő.
Nyílegyenesen jön...

Keresőben lesz világos, h különleges vendég érkezik. Azt látom, h törött az egyik szára, nade h egy valódi gyilkos, az már minden képzeletem fölülmúlja. Magabiztos, nagyon is az és biceg...verekedős.

A következő 5 percben kb 200 képet csinálok róla. Fent van az 1,4x is. A fények kiválóak, a bak meg el van borulva.

Tavaly is bejött egy szép killer, nem hinném, h ez ugyanaz, de ki tudja...
Egy idő után riasztani kezd, de egy tapottat se tágít...

Kezd eloldlaogni...bolondítom még egy kicsit és újra ráhívok...
Visszafordul, de tekintetét oldalra szegezi...
Szemem sarkából látom, h újabb udvarló érkezik, de a gyilkos láttán már viharzik is tovább, az meg utána..és eltűnnek a távolban.
Kicsit várok és elsétálok a tábla sarkáig, amerre eltűntek...
Jó helyen vagyok, ismét hívok...
Meglepetésemre az előző hatos kocog ki a kukoricából...

Szépen jön, nem is sípolok többet.
Beér egy gazfoltba és ott megáll... a távolság több, mint megfelelő...

 Mielőtt keresné tovább a sutát visszafordul egy utolsó kép erejéig és belép a bogáncsosba.

Nem is rossz ez így az első, hívós napra.
.....
.....
A fények még engedik így tovább cserkelek.
A tarlón bak piszkálná a sutát. Gida hanggal operálok...és láss csodát...

A nagy rohanásra a suta gidája felkel és ő is szaladna...a baknak ez nincs ínyére, elhajtja....

Megyünk bele az estébe, a nyulak is nyugodtabb helyre ugrálnak...

Egy strófa vágyakozó hangot még megpróbálok...
Rögtrön beugrik egy bak mögém(szagot is kap) egy másik meg szemből indul el, de bevállt az erdőbe...

 Ahogy hívnám egy harmadik is megérkezik, de nem akar közelebb jönni.

Az utolsó percekre kibújik a fény a felhők alól, de már autóm felé ballagok.
Fiatal, kereső bak szaglászik a tarlón.
Sípot előkapom és szólítom....
Érdekli....egész közelre bejön...nagyon félős..

Mára elég volt ennyi, mire haza érek apokaliptikus idő érkezik...nem bánom, h fedett helyenen vagyok már...