2020. május 15., péntek

2020. 04. 11.-04. 25.

Elhagytam a vizet...
A madárlétszám is megcsappant, a búza meg elkezdett növekedni és az üdezöldben megjelenő őzek nagy vonzerőt jelntettek.
Aszályos táblákon jártam a bakok nyomában, persze közben akadt más látnivaló is, szóval vegyes anyag következik.
Öreg "barátomat" kerestem először...immáron 4. éve találkozgatunk...
Idén is szokott revírjében csíptem el...sok kis bak van körülötte...láthatólag nem zavarják..

 Erősen visszarak már, pedig annyira nem koros...
Egyik nap fasorjában kerestem, de helyette baglyokba akadtam...furcsa látvány volt így látni őket.
Számomra szokatlan...
Lakik itt egy másik érett bak is...üzekedésben meglesem ismét.

Aztán áprilisban a kaksok is nagyon aktívak...
Sok energiát nem fektettem a fotózásukba...autós cserkelés volt a leggyorsabb és legkönyebb módszer...
A napok előrehaldtával szépen gyűltek a bakfotók...minden korosztályból...
Egy bakoról megint külön kell írnom...
Kerestem őt is...télen rudliban láttam...gondoltam, h ő sem fog revírt váltani...ismerve a habitusát.
Azon a délután messziről vettem észre, de nem bírtam a közelébe kerülni. Suták feküdtek mindenfelé, így ültem a fenekemen...és milyen jól tettem...őkelme pontosan irányomba indult el területet bejárni...
A dolog érdekessége, hogy ez a tavalyi gyilkos bak...hasadt füle elárulja. Viszont idén két , pici hátsó ágat is növesztett...nem gondoltam volna.
Errefelé is sok hím van, de a legjobb élőhyet ez a bak birtokolja, a többiek a peremen bújkálnak előle...
Telt az árilis és szépen kezdett virágba borulni a repce. Az idei szárazság nem hagyta szárba szökkenni a sárga tengert...ilyen ideális évre nem emlékszem...mármint fotós szempontból. Egy újabb terület történései következnek. Volt játékos viadal:
Meg volt, h a bak elém zavarta a sutát...ki tudja miért...
Aztán már csak a repcére koncentráltam...
Itt megint meg kell álnom egy ásónyomra...
Ugyanis egyik este öreg harcos sétált elém a repcéből...rögtön láttam, h ez valami különleges élmény lesz...
Innentől kezdve csak rá voltam kívácsi...minden délután őt kerestem és általában meg is találtam, de anyyira rafinált volt, h jó fotót esélyem se volt készíteni. Úgy kezdte, h miután napnyugta környékén felállt a repcében, kb 10 percig meg se mozdult, csak fülelt...
Egyik este viszonylag közelebb jutottam ...matuzsálem.
Találtam gyönyőrű élőhelyet is, rámentem az ellenfényre...több kevesebb sikerrel.
Egyik reggel a szalakótás lesem néztem meg. Kifelémenet, az úton banka szedegetett...lehasaltam és szépen elém gyalogolt...
Van kint odúm, de sose megy bele...talán egyszer.
A kék csókák viszont megjöttek...les élesítve.

2 megjegyzés: