2020. november 18., szerda

2020. 11. 18.

 A bőgés után nem volt sok alkalmam a határt járni.Tervben volt a ragadozós les beindítása, de idő hiányában és a rengeteg eső miatt ez elmaradt. Még most sem lenne késő, motoszkál is bennem a gondolat...2 éve, ebben az időszakban jött le a szirt elém. Lesz e bennem kellő elszántság?...ezt a jövő jótékony homályára bízom.

Pár alkalommal  kijutottam...és egy kuriózum azért akadt...egy fehér gida...

Nyáron találkoztam vele először...

Felénk ritka ez a színváltozat...
Mondjuk máshol is ritka...inkább úgy fogalmazok, h eddig sosem láttam a területemen még hasonlót sem.
Egy normál színű suta vezeti és van egy testvére is , aki szintén hagyományos színezetű.
Többször megfigyeltem azóta is, tartja a helyét. Közelre nem jutottam hozzá.
Az őszi napsütést kihasználva kifeküdtem kedvenc erdősarkamra.
Kijöttek a patások, de még nem voltak rudliban..
Ellenfényre készültem, jól okoskodtam...




Napnyugta után egy suta és egy bak is előjött a fasorból...egészen optikám elé legeltek...
Először a suta jött...
Aztán ez a kisbak...
Hazafelé látványos szúnyograjzást vettem észre...az átszűrődő fényben csináltam pár gyors képet...
Szóval itt tartok most...
Amikor elindítottam a blogot megígértem magamnak, h ez nem fog a többi hasonló sorsára jutni...most  ugyan lassabb ütemben születnek a posztok...de remélhetőleg vátozni fog....kellene több bejegyzés, több idő fotózni, de ez most egy ilyen időszak...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése