2014. 12. 24.

Három napja folyamatosan az őzek után járok.
Mindenáron szeretnék egy olyan ellenfényes fotót, ami végre minden igényem kielégíti.
Karácsony napja van...12 fok és meleg sugarak jellemzik a mai napot is....
A rudli szokott helyén végzi mindennapos teendőit...
A szél állandó és teljesen stabil....
Ma nem akarom a véletlenre bízni, így egy hatalmas félkörben cserkelek rá az őzekre...hosszú idő lesz mire a megfelelő távolságba érek... délben indulok utamra.
Van egy olyan tulajdonsága a mezei őznek, hogy mindig a többhektáros tábla kellős közepén rendezkedik be...nem tudom hogy csinálja, lelépi, vagy szemmel saccolja, de elképesztő, hogy akármerről megyek, mindig ugyan annyira vannak a szélétől. Minden esetre viszonylag gyorsan a jó irányba érek...közben a határban meg megy a munka:)

A következő két órában hol négykézláb, hol hason kúszva(inkább így) közelítettem a rudli felé. Taglalhatnám, hogy ez mennyire volt fárasztó, de nem teszem:)
Mostanra eljutottam odáig, hogy a nagytelével is tudok megfelelően hason kúszni...fontos dolog ez télvíz idején, mikor a takarás igencsak hiányos...
Na mindegy...szóval közeledtem...és a fények is alakultak...

A patások ide-oda sétálgattak, éreztem, hogy készülnek az éjszakázáshoz...egyre több elfeküdt, igyekeztek a széltől egymás társaságába húzódni...talán "Szentdélután" szerencsém lesz???

A Nap jó irányba van, de még mindig sok a fény...nem ezt akarom, de határozottan ígéretes a szituáció...már csak egy jó kompozíció hiányzik, meg egy megfelelő naplemente. Vannak ugyan felhők, de a korong mindet elsöpri maga elől...nagyon bizakodom:)
Az állatok nem szeretik a nagy szelet...ezt már sokszor megfigyeltem...közelebb is fekszenek egymáshoz a szokottnál...
A fények már majdnem tökéletesek ...

Helyezkedek, fészkelődök...keresem a megfelelő pozíciót...közben az őzek is mocorognak...
Nyomom a expókat és az egyik kép után a lcdt nézve rámtör a megnyugvás...megvan...ezt akartam.
Természetesen nem publikálom ezt a fotót, csak egy közeli hozzátartozóját:)))

Közelebb nyomulok még pár métert...nagyon idilli a látvány...

Ezután bukott le a Nap, de nem tudtam eljönni onnan..nagyon színes volt minden...

Addig fészkelődtem míg az egyiknek gyanús lett valami és arrébb is vitte a többieket...

Nem azonosítottak emberként, így csak kocogás volt a válasz...lássuk tudok-e svenkelni valami pofás jelenetet...hát ennyire futotta...f/20, 1/5 sec...mint egy barlangrajz:)

Ezzel a sorozattal enyhült az ellenfényes őzprojekt űzésének a vágya...nem is tettem több kísérletet azóta sem patás témában...
A következő napokban más irányba fordult a figyelmem...tájképeztem...

Szépen alakul a vízszint a lesemnél, aminek nagyon örülök, de  a legjobb hír, hogy jönnek a kemény mínuszok végre...kezdődhet a lesezés...