2016. 08. 05.

Kezdenek elszabadulni az indulatok a mezőn...
Egyre hevesebb szakaszához érkezett az üzekedés...
Mind gyakrabban látni kereső bakokat a légrezgésben kajtatni...a felperzselt tarlókon hamar megindul az élet...hiába a nagy meleg...
Ma egy konkrét bakért ülök autóba...
Jött a hír....nagy bak lakik a nádasban...meg kell néznem....
Mindig fenntartással fogadom az ilyen híreket...a vadászok messziről látják őket, sokszor távcsövön keresztül...így nem feltétlenül óriás az az óriás...
.....
.....
Hat körül érkezem....mindenfelé szalakóták repkednek...jó, h ennyi madarat látni mindenfelé...

Lehetne hajkurászni őket egy jobb fotóért, de inkább őzek...megunhatatlan.
Párhuzamosan cserkelek egy nagy nádassal...itt bármi lehet..
Egy beszögellésnél ülök le és hívok...bakfej dugja ki magát rögtön ...néz, de nem jön...
Tuti suta van a dologban...
Rövid időn belül ki is ugranak és indul a kergetőzés...

Megint nem a legszerencsésebb a helyszín és a fény iránya sem, de ilyenkor már nem lehet okos az ember....
A kis bak nem egy rutinos versenyző a látottak alapján:)

Aztán nagy nehezen célba ér...kellett neki jó 5 perc...

A suta alig áll meg a sok szúnyog miatt...fastlove:)
Azon gondolkozom, h ez a bak hogyan jut suta közelébe????hát persze... az ivararány....
A légyott után eltávoznak a nádas zártabb végébe... sétálok tovább...
Jó időben vagyok már, de nem mutatkozik a nagy legény...pedig a hely tökéletes...
Egy laposban elterülő gazfolt közelében guggolok le...itt biztos van patás....
Vágyakozó hangra vastag nyak emelkedik előttem....
Kicsit bánom, h nem álcáztam be magam jobban...de ez őkelmét mit sem érdekli...közelít...
Sok a takarás előtte, de a 300-as jól dolgozik...

Ez a bak se semmi...nem olyan nagy azért, de nagyon tetszik....
Jönne még, de akkor látom, h sutája is vele van...és már engem néz....
Felkészülök a sprintre...szerencsémre jó felé indulnak....az ellenfénybe.

Azért ez most jól esett a lelkemnek...mindig jó érzés, mikor a konkrét bakot sikerül becsapni.
Szépen alkonyodik közben....bárhol hívok semmi nem mozdul...úgy látszik mára ennyi jutott...
Pontosabban majdnem ennyi...
Az imént borító kis bak ismét elém kerül...immáron egyedül....
Ügyet sem vet a sípra...kiüzekedte magát...

A suták meg mindenfelé repkednek a horizonton...magányosan...

Egy párost kapok még el a lemenő Napban...
Nekem jól vissza adja a nyár hangulatát...

Jó nap volt ez is...még most sincs olyan érzésem, h csúcsán járnánk a dolognak.