Tudjuk mit jelent ez....
Megfogadtam a tavalyi, csúfos szerencsétlenkedés után, h nem erőltetem, ami nem megy...
De újra és újra menni kell...kár részletezni....
.....
.....
A Mátra és a Bükk nem éppen legendás bikáiról híres....de egyszer nekem is lehet szerencsém...
Meleg van....
Bőgés mindenfelé...
Befúrom magam a sűrű bozótosba... a bika tovább ordít...halk vagyok....még pár méter és a nadrágszaggató növényzet kinyílik...micsoda szálerdő van előttem....és ott mozdul a koronás...
Messziről hoz a fuvallat egy újabb öblös hangot...
Rohanás arra...
A fények erősen esnek, de van még esélyem utolérni a hangoskodót...
Kilesek az erdőből...rét bontakozik előttem...és ott ballag ő.
Elfelé megy.... rányekkentek tehénül...
Megáll-fordul és megtörténik...
Elképesztő....
Majdnem megkönnyezem a pillanatot...na jó, nem :)...de a sok adrenalin és endorfin azért teszi a dolgát...
..........
..........
Lemegy a Nap...
Rét szélére álcázok be...hátha kijön valami...
Növendékróka ugrál elém...
Nyúlhúsra fáj a foga...
Inkább leül és nézelődik...
Alig van már értékelhető foton a réten...csendben ülök...szépen zeng az erdő, az alkonyi égbolt csodás...
Egy harcos mindig-mindig közelebbről harsog...isot feltekerem...stabilizátor bekapcsolva..lenyomom a gépet rendesen...
Bikaszag járja át a levegőt mikor végre előttem áll...
Ez a kép a 7d+2,8/300 combó határait feszegeti, sőt...
de megvan és ez azért nem mindegy....
.........
Még nincs vége a szeptembernek és
egyszer nekem is lehet szerencsém:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése