2014. 08. 08. 09.

Egerbaktai dombok között folytatódik az üzekedés leképezése.
Más ez az élőhely, mint az Alföld, de a csinos lankáknak is nagy varázsa van.
Vagy 2 hete alaposan bekóboroltam a környéket, így tudtam mit akarok és honnan.
Délután kezdek bele a mókába.
Vadvirágos kocsiút kanyarog a völgyben, azon sétálok némán végig.
Az első helyen rögtön bak ugrik be-nincs 5 méterre- mégis fotó nélkül megy el. Annyira magas a növényzet, hogy agancsát se látom.
További 100 méter után ismét szól a szarusíp...
Nem rögtön, úgy 2 perc után zörgés balról, zörgés jobbról....persze semmit sem látok, csak érzésre fordítgatom az optikát.
Fiatal bak sziluettjét veszem ki a magas fűben...lelkesen jön.
Közben területes bak rohan jobbról...meglátja a kicsit és vad energiával üldözni kezdi....sípom hangjára visszahőköl és kidugja fejét a gazból...

Nem jó a takarásom, gyanús vagyok neki...el is inal rögtön...

Kimondottan tetszetős középkorú bak, egy éve már találkoztam vele, még téli szőrben.
Hagyom megnyugodni a kedélyeket, várok.
Következő helyem úgy választom ki, hogy az előző nagy bak is hallja a sípot...
Nem csalódom...megint bejön, bár nagyon óvatosan...jó helyre hívtam

Elszaladt az idő, egyre kevesebb a fény.
Még útban a kocsihoz hívok egy helyen...3 bak indul felém, az egyik sutával van...
Nem fotóztam már, de érdekes dolgot láttam...a sutás bak szétzavarta a kicsiket, akik a domboldalban simán egymásnak ugrottak...
Itt biztosan most van a csúcs...repkednek a bakok minden felé....
Holnap is ide jövök....
.....
.....
Másnap délután hamarabb mentem ki, nem titkoltan a területes bakra fájt a fogam.
Az egyik kis bak már sutával volt, ugrott is felém néhányat, de nem hagyta ott a kézzelfoghatót az ígértért.
A nagy bak revírjénél 3 helyen is hívtam, de az uraság nem tartózkodott otthon, vagy túl nagy csalódás volt neki a tegnap...
Mindegy...sok jó hely van még...
200 méter múlva izgalmas helyre bukkanok...3 kis völgy fut itt össze, tele bokrokkal, kis rétekkel.
Ez az én helyem...
Szóljon hát a sutahang...
3 pecig nyomom....semmi.
Tetszik a pozícióm...kivárok.
Újabb sorozat...bak tápászkodik fel a szemközti oldalon...
Elindul felém, 50 méterre lehet...de eltűnik a szemem elől.
Eltelik 5 perc megint hívok...kidugja a fejét 2 bokor közül.....

Szóval csak érdekli őkelmét a képzelt szerelem.
Megint jön!
Liheg, sántít, alig vonszolja magát...totálisan le van üzekedve, de azért közeledik...
Köztünk bogáncsos rét van, terveim szerint itt kellene átjönnie...
Jó az irány, de bakunk lefekszik egy bokor árnyékába....
Minden rafinériámra szükség lesz, ha közelebb akarom csalni...többször tapasztaltam, hogy a vizuális inger is nagyon fontos egy bizonyos távolságon belül...
Hívom és közben mozgatom az előttem lévő, magas bogáncsbokrot...látom , hogy ide figyel....
Megroppantom a bogáncs szárát...
Felpattan a bak és ismét elindul irányomban...szám mosolyra görbül:)))

Eléri a rét szélét...itt már jó helyen van...
Pontosan azon a folyosón jön, ahol én is szerettem volna...
Már 10 méteren belül van...kivárom a megfelelő kompozíciót és exponálok...

Koros, sárga bak törött szárvéggel...
Az új 1,4X III jól dolgozik az 300-assal...a mai az első, éles napja.
A bak meg csak közeledik...

Próbál rafináltkodni, meg akar kerülni jobb oldalról...már látnia kellene a sutát, azért csinálja.
Még egy takart, közeli...

Csalódottan veszi tudomásul, hogy orvul rászedték...hangos méltatlankodással fejezi ki nemtetszését és eltűnik a bokrok között.
Én meg ott kuksolok a bogáncsok között és nagyon büszke vagyok erre a hívásra.
Elejétől  a végéig 40 percig tartott...benne volt miden fondorlatom ,tudásom mire ez a dörzsölt, öreg róka lencsém elé került...
Mára megelégedtem ennyivel és sétáltam haza...
Egy öreg suta kijött elém gidahangra, de inkább kíváncsi volt, mint elszánt.

Jó nap volt ez is.
Több időt fogok erre a területre fordítani a jövőben...
Folyt. köv.