2010. október 23., szombat

2010. 10. 23.

Kicsit szétnéztem az őzek háza táján. Befejeződött-e már a szőrváltás, van- e még agancs a bakok fején, megvannak- e még az ismert bakjaim...stb. A területes bakok mind a helyükön vannak és mindegyik-köszönik szépen- jó egés
zségnek örvend. Egykét példányon látok még nyáriszőr-foszlányokat, a legtöbb már szürke. A rudlik szépen alakulnak, rendszerint csak egy bak tart egy sutával és annak két gidájával. Szóval olyan családféleségeket lehet mostanság látni. Az idő nyugodt, őszies volt a hétvégén, néha bekavart egy leheletnyi szellő, ami nagyon érdekes kompozíciókat eredményezett. Ma vizsgázott az új fotóshátizsákom(csillagos 5-ös), ami már nagyon időszerű volt, mert egyre több a cuccom. Igyekszem még ezt az időszakot kihasználni őzfotózás terén, mert már nem sokáig lesz a bakok fején agancs. A legidősebbek fején már nincs is.
Egy-tavasszal már bevált- módszerrel fogom becserkelni a kiszemelt állatokat. Nagyon izgalmasnak ígérkezik ismét becsapni ezeket az éber patásokat...

2010. október 10., vasárnap

2010. 10. 09.

Végre kijutottam "hazai" területekre is. Szeretem Egert és környékét, szeretem Fedémest és a dombokat, de mégis akkor érzem otthon magam, ha egyenes a talaj a lábam alatt. Az volt a tervem, hogy szétnézek az őzek háza táján ...van-e még agancs a bakok fején, elkezdődött-e már a rudlikba tömörülés stb. Hétkor kezdtem és száz méter cserkelés után észrevettem kedvenc bakomat. Már meg sem lepődtem, amikor állandó sutáját követve csipegetett a gazban. Azért örülök, hogy ismét elkerülte a golyót. Már harmadik éve kísérem figyelemmel fejlődését és nagyon kíváncsi vagyok a továbbiakra. A belvíz akkora a tarlón, hogy párszor combig süllyedtem . Kicsit olyan voltam, mint Bear Grylls a Discoveryről: gatyát, csizmát, zoknit le...egy óra szárítkozás és gyerünk tovább.Na jó, tüzet azért nem raktam és nem ettem döglött őzből sem:)Sok állattal találkoztam. Már kezdenek csapatokba verődni, de az idősebb harcosok még nincsenek a "tömeggel".Három ismert bakkal találkoztam és egy ismeretlennel is. Középkorú, igazi erőteljes állat tűhegyes aganccsal. Szerencsére sok suta vezet ikergidákat, ami azért jó hír a jövőre nézve. Vizes élőhely az van rendesen, szerintem beüzemelek a területre egy fekvőlest.

A délután folyamán becserkeltem egy sutát . Közelről vettem észre, hogy bal szemére teljesen vak volt és a jobb szemén is egy hályogszerű réteg keletkezett. Látszólag semmiben sem hátráltatta ez a kór, mert jó kondiban volt és 2 gida is volt vele. Feltűnt, hogy mennyi kékes rétihéja vadászik a lucerna fölött. A vonulás hozzánk hozta őket, aminek nagyon örülök. A krónikához tartozik még, hogy láttam darvakat és egy öreg parlagit is. Az ősz-mint mindig-káprázatos...5 után értem haza.

2010. október 7., csütörtök

2010. 10. 07.

Napjaim manapság a 10 mm jegyében telnek. Az a varázslatos 10 mm. Egy teljesen más világ nyílik meg az ember előtt, ha egy ilyen objektíven keresztül szemléli a tájat.
Még csak barátkozunk, de elsőre nagyon szimpatikus a Sigma 10-20-as obija. Pár fotót mutatok egy elhagyatott temetőről, Fedémesről(ahol a szarvasok laknak), Szarvaskőről, Egerről és egy kis werk is belefér:)