2011. 08. 14.

Ismét csak fekvőles...
Rászántam a délutánt és kiérve látom, hogy a tócsa kb 3 méterrel összébb ugrott. Gyorsan áttelepítettem a lest és a nejlon alatt sok békát találtam. Bedobáltam őket a tócsába...utána gondoltam bele, hogy ez egy kivégzéssel ér fel annyi nagy-gázló jár a vízre.
Nagy meleg volt és a madarak is kezdtek szállingózni a mezőről. Egy rétihéja pár szórakoztatott folyamatos viaskodásukkal. Többször belemásztak a vízbe és vijjogtak. Volt réti, szürke-és erdei cankó is. Megjelent egy Sárgalábú sirálypár és ment az élményfürdő a csemetéjükkel együtt. A kócsagok beleültek a vízbe és nagyon boldognak tűntek, mert 5 percig meg sem mozdultak örömükben. Jöttek Tőkés récék, Bíbicek, gólyák...láttam Sárszalonkát, Dolmányos varjút...boncolgathatnám tovább ezt a leses témát, de nem nagyon tudom már fokozni. A les és a tócsa nem várt madárgazdagsággal halmozott el és ezt az élményt szavakba önteni lehetetlen...majd a képek!

2011. 08. 08.

Nem volt sok időm, de azért kifeküdtem egy 3 órára a lesembe. Felhőátvonulás, gyors zivatarok, szinte tökéletes fények...jó délután nézett ki. Alig helyezkedtem el máris kezdtek szállingózni a kócsagok és a gémek. Vártam akciót is, de "csak" fürdőzés volt, meg halászat....nagyon szuggeráltam, hogy leszakadjon az ég és ha valamit nagyon akarunk, akkor az úgy is lesz. Nyári zápor borzolta a tócsa felszínét és közben kisütött a Nap...hihetetlen élmény, ilyenkor fotózni.

2011.08. 05.

Az elmúlt két napon 1000 expót tettem a gépbe...az egyik tócsán nagyon nagy élet van. 12 órát feküdtem kint 2 délután és rengeteg madárfajt figyeltem meg. A lest nagyon jól tolerálják, már semmi parát nem látok a madarak szemében.
Sorolom a fajokat: nagykócsag, szürke gém, vörös gém, kanalas gém, kis vöcsök, réti canó, erdei cankó, billegetőcankó, füstüs cankó, pajzsos cankó, piroslábú cankó, szürke cankó, sárszalonka, gólyatöcs, kis lile, sárgabillegető, fehér gólya...
Végre jó fények, tökéletes naplemente, sok madár...nagyon jó volt.
A sárszalonka és a szürke cankó szerintem nagy kuriózum...

2011. 08. 03.

Zsolti barátom látogatott meg ma. 4 körül indultunk a területre. Sajnos nem minden alakult jól, mert alig cserkeltünk 100 métert és máris feltűnt a hosszú szárú területes bak. Ez rendben is volna, de egy terepjáró is feltűnt, benne vadászokkal....grrrr...de legalább a bak lelépett.
Nem volt nagy őzmozgás, de azért egy fiatal bakot -kutya módjára- sikerült behívni, de ismét pechesek voltunk, mert a bak rossz széllel érkezett meg, így csak 50 méterig jött el. A hajnal fantasztikus volt.

A továbbiakban Zs-t befektettem a fekvőlesembe én meg pihentem egy kicsit.
Megörültem, mert Kisvöcsök és kanalas gémek is tartózkodnak a tócsán.
Délután 4 körül folytattuk a cserkelést, de egy másik területen. Itt is sok jármű volt kint, így sok jóra nem számítottam. Először egy tejfölösszájú bakocska jött közelebb(teljesen rossz széllel), de hamar megérzett minket és lelépett.

Később egy fiatal bak hajtotta sutáját a lucernásban és azt ültünk le nézni és fotózni. Szép fények voltak és az idő gyorsan eltelt. Szerintem soka a suta és a bakok kényelmesek, ezért nincs akkora őzmozgás.

2011. 08. 02.

Ma csak 3 órát tudtam kint tölteni, de azt is a legnagyobb melegben... ennek ellenére nem volt hiábavaló a hívás. Először a napokban már fotózott erős bak került elém egy sutával, majd egy igen érdekes, kis nyársassal akadtam össze egy erdei úton. Nem volt sok időm, de az a 3 óra nagyon jól eltelt...ja és akinek ez még nem elég: suta ugrik elő a kukoricásból, utána a gidája és annak rendje és módja szerint meg is szoptatta utódját. Ilyet sem láttam még...

2011. 08. 01.

Ma ismét kint kóboroltam és cirka 8 órát töltöttem őzhívással. Majdnem szélcsend, 25 fok, lágy szűrt fény jellemezte a délutánt. Virágos földút az első helyem...kb negyed órát hívok 3 részletben és semmi mozgás sem volt, még szerencse, hogy lassan álltam fel, mert rossz széllel beballagott egy bak mögém. Már csak 20 méterre lehetett, amikor megérzett. Sajna nem tudtam lefotózni. Van ilyen is, amikor szinte lopakodik az állat. A nagyon fiatalokra és a nagyon idősekre jellemző inkább. A fiatal fél, hogy belefut egy rangidősbe, az öreg meg már elképesztően csalafinta.
Következő hely egy nagy lucernatábla közepe. Itt is kitartottam a sikertelenség ellenére és milyen jól tettem, mert végszóra ide is befutott egy ismerős bak. Ő is rossz felől akart megközelíteni...szelet is kapott, de akkor már 10 képet minimum csináltam róla.

Irány tovább! Egy réten hívtam, körbe nádasok. Pár strófa után befut az előbb beugrott 5-6 éves bak...ismét rossz széllel. Most már méltatlankodva távozik...talán még most sem érti mi történt!

Lassan haladok tovább és kergetőző őzpár suhan be a fasorba. Akárhogy csavarom a bakot nem tudom elszakítani kedvesétől. A továbbiakban csak egy helyen ugrott be őz, de türelmetlen voltam és már indultam, amikor megláttam. A nap végére egy erdősáv sarkán lévő lucernásból hívtam és nagy örömömre megérkezett az esőben fényképezett öreg harcos. Erősen visszarakott, vékonyszárú agancsáról könnyen felismerem. Megfontoltan jön a hangok irányába, sokszor körbenéz, nem kapkod. Amikor kiérne a lucernásból nyíltabb területre megáll és nem mozdul. Nem ért meg neki ennyit a biztonsága...figyelt még vagy 2 percig és sarkon fordulva visszaballagott a fasorba. A rafinált öregek a kedvenceim.