2016. 11. 19.

Éjszaka közepe van...

Nem árt hamarabb indulni...

Bármi közbe jöhet...

A jól járható utat traktorok tették tönkre és ezzel autóm lámpafényél szembesültem.

A mély nyomvályút ragadós sár kente még marasztalóbbá...

Mit mondjak...volt pár pillanat mikor minden lámpa világított a műszerfalon...

De a vasparipa ismét kihúzott  a csávából...és felmálházva érkeztem a kunyhóhoz...

Hogy miért a teher???

Egy nagyobb üveg érkezett a lesbe, meg ereszt is vittem, na meg a csali és végül a fotóstáska állványostul...

Jól esett letenni a csillagos égbolt alá...

Igen, végre tiszta idő fogadott...pedig ígértek mindent, csak azt nem....

Legalább 20 percet molyoltam, mire minden a helyére került...

Ahogy jön a pirkadat a nagy üveg párásodása rögtön feltűnik...

Sokat kínlódok, de végre nem akadályozza a fotózást...

Szerencsére az ölyvek nem jöttek nagyon korán...Ezek a fények csak 10 percig vannak, vagy addig sem...

Valami nem tetszik neki...elröppen...

Ragadozók tűnnek fel a lucernán, egyre többen...csodálkozom miért nem jönnek...

Aggodalmam elillan... 4 madár érkezik....és máris indul a légi hadviselés.

Nem lehet megunni ezeket a momentumokat...van még jócskán jelenet, amit szeretnék rögzíteni....

A műsor szokásos mederben halad...sok a balhé...

Nyolc óra körül érkezik meg a fény a les elé...

Addigra már a lényeges dolgok eldőltek, csak kisebb súrlódások maradtak...

A múltkori 9 ölyvből ma 5 jelentkezett...nincs hideg, inkább pockoznak...

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez egy család...2 öreg és a fiatalok...

Mikor az utolsó is tele ette magát kiürül a látótér...

Talán el is szenderedek...

Kedves hang ébreszt...hollók nézelődnek előttem...ketten...de jó, még nem voltak eddig...

Valami nem tetszik nekik, elmennek...

Kis idő múlva  riadalom bontakozik ki a mezőn...valami nagyobb madár siklik felém....

Fiatal réti érkezik...és rövid nézelődés után lejön kajálni...

 A legjobb helyen landol és máris lépdel felém....

Hihetetlen, h előbb még egy kis pont volt a magasban, most meg itt imbolyog előttem a délelőtti napsütésben...

Második tollruhásnak nézem őt is, de egyértelműen nem a múltkori madár...

Érdekes jelenet játszódik le, ugyanis megijed a tükörképétől...kétszer is odébb libben...

 De nagy úr az éhség....

A "másik" sas továbbra is ijesztget...

A déli napállás nem a legjobb, de  a les tájolásánál erre is gondoltam...mindig van olyan pillanat, h a megvilágítás elfogadható lehet ezekben az órákban is.

Közben negyedjére is visszatér....azokon  a szárnyakon mindig megdöbbenek...

A sasok félénk gyávasága legendás...amit ez a példány erősen alátámaszt...

Föl-fölröppen a nagy bizonytalanságában...aminek hihetetlenül örülök :)

Mert lehet ilyeneket fotózni...

Ez egy picit hidegebb feldolgozás, csakhogy ne legyen teljesen egyforma.....

Addig ügyeskedett, h megkaparintott egy nagyobb darab falatot és máris husssss egy biztonságosabb helyre....

Örömöm csak fokozódott, mikor az öreg parlagi egy félkör után felült a fasorra, majdnem a les mögé...erősen előre hajolva láttam is a lesből...

Valamint egy újabb réti gallyazott a nyárfákra...mi lesz itt még....

Sajnos gyorsan lehervadt a vigyor a képemről....

Sasok helyett egy terepjáró érkezett és mindent szétzavart egy pillanat alatt...

De végül is nem bánom...kis lépésekkel édesebb a siker felé vezető úton haladni :)

2016. 11. 13.

Motiváltan pattanok ki az ágyból.
A múltkori sasok nagyon inspirálóan hatottak rám.
Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy ha lejönnek a rétik a parlagi is bármikor lejöhet.
Narancsszínű Hold világítja a határt...érdekes látvány, de nem állok meg lefotózni.
A tegnapi eső mélyre áztatta a földutat...dolgozik a 4 kerék, meg a kipörgésgátló rendesen mire megérkezem...
A lesnél minden rendben...
Előkészítem a terepet és bebújok a verembe...
Elképesztő lassan akar megvirradni....-1 fok van...de az erős szél miatt jóval hidegebbeken érzem.
Végre kirajzolódik a táj, fényt kap a placc is...
Innen-onnan ölyvek vijjogása hallatszik...ők is felébredtek.
A sok levéltől tarka a talaj...megkapó látvány...
Remélem nem olvad bele a csali ebbe a színes kavalkádba...
Ölyv huppan a les elé....hát észrevették...
Élesítenék, de a következő másodpercekben további 8 ölyv érkezik...amolyan kamikaze módban.
Hirtelen nem is tudom melyiket pécézzem ki ....
Összeugranak, kergetőznek, megint összeugranak, pózolgatnak..elképesztő...

Sajnos fényből nem vagyok jól eleresztve...
Az ölyvek meg nem nyugszanak...ki kell alakítani a hierarchiát...

Igazából kapkodok...
Annyi a látnivaló...nem tudok választani és mindent rögzíteni akarok...márpedig az lehetetlen.

Próbálom a madarakat memorizálni...a kor és a mintázat szerint.
A harcosabbak jól bekajálnak, aztán jöhetnek a rangsor alján lévő egyedek...

A többiek meg csak figyelik az eseményeket...

Van köztük világos változat is....

Kétszerezőt felcsattintom..hogy érezhetőbb legyen a feszültség...

Elképesztő,  hogy tudnak nézni egymásra...mint a kobrák...
Közben megjön egy öreg madár...és mindent magának akar...

Persze itt semmi sincs ingyen...

A fények szépen alakulnak...és újabb harcos érkezik..

A távolságot nem jól becsültem meg...1 méterrel közelebb van minden fontos esemény...lemarad a szárnyvég, kilóg a láb, pláne ha mindkét madár ágaskodik...pfff
A sok érdekes jelenet közül akad, amit bele tudok préselni a képmezőbe...halleluja..

A szél inkább erősödik, minthogy csillapodna...ez is okoz különleges pillanatokat...
Úgy megbillenti a madarakat, h majdnem fejre állnak.

Néha meg úgy bele néznek az optikába, mintha belátnának a lesbe...

Néha meg ülnek a levelek között, mint egy karácsonyi pulyka...

Jól telik az idő...a társaság folyamatosan parádézik...nincs olyan perc, mikor ne lenne semmi előttem...a múltkori szarka is jelen van, de ma a nagy-tesókat otthon hagyta...
Ahogy közeledik a nap vége az ölyveken úrrá lesz a mohóság...nem akarnak üres beggyel felgallyazni a fasorra...és robban a szikra...

Ezek a délutáni fightok már nem annyira hevesek...inkább csak pózolás...
A szürkület kezdetével eltűnik minden...várok még egy fertályórát és gyorsan elsurranok...
De jó nap volt ez is....

2016. 11. 05.

Sok minden kellett, h ez a nap olyanra sikeredjen amilyen végül is lett belőle...
Sosem fogják azok a "fotósok"megérteni egy ilyen nap jelentőségét, akik nem öntik formába elképzeléseiket és inkább beülnek olyan lesekbe, amikbe talán már százan-ezren ültek előttük.
Mindig mondom, hogy a kész képig vezető út sokszor élvezetesebb, mint az expógomb megnyomása...a tervezgetés, egyeztetés, kivitelezés, az akadályok leküzdése mind-mind hozzá tartozik egy kreatív folyamathoz, mint ahogy a kész kép megkomponálása is...
Ilyen gondolatokkal cikázva a fejemben érkeztem meg az új lesemhez...
Fél 6 sincs még...
Az autót jó messze lerakom a fasor mellé...
5 perc séta és máris kibontakozik az építmény körvonala...mármint ami látszik belőle...jól be lett álcázva, szépen egybesimul a fasorral.
Annyira nem sorolnám a low budget leseim közé, de ez sem került 5000 Ft-ba....
Beülök.....
-3 fok van..
Gyújtok egy mécsest és beindítom a számítógép ventilátort...gyorsan lenyomja a párát az üvegről...nem lesz ezzel gond -úgy látom- a jövőben sem...
Meglepően kényelmesen ülök...a kis láng ad némi meleget is...
Ellenőrzöm a gépet....hopp nincs benne a 32 g-s kártya...elönt a forróság....remélem tettem be másikat...remélem...nagyon remélem....
Huhhh...van egy 8 g-s tartalékban....
.....
.....
Alig akar világosodni....a tegnapi tiszta időnek nyoma sincs...
A látóteret megtöltik az ölyvek, hollók, bíbicek...lassan elindul az élet...
Egy magányos szajkó fedezi fel először az elemózsiát...

Többször visszatér..mohón falatozik...
Örülök neki...mindig jó, ha van forgolódás korán reggeltől...
Bal kéz felől őzek galoppoznak keresztebe előttem...de jó lenne, ha majd egyszer közelebb történne egy ilyen jelenet...ahogy ábrándozok a vezérsuta hirtelen 90 fokkal elfordul és máris felém hozza követőit...ez így mindjárt más...

Gyorsan elém érnek és ahogy nézem, pont a les mellett akarnak beváltani...

Hezitálnak kicsit, de ez kapóra is jön..van idő fotózni ...

 A suta lábán csúnya papiloma éktelenkedik...de még remek kondícióban van...

 Fiatal bakocska is van a csapattal...eddig nem ismertem...ki tudja honnan csapódott a többihez..

Már nem megyek haza üres kézzel...
Kilenc múlt ...a hollók ügyet sem vetnek a koncra, a szajkó jár csak rendületlenül...
Szarka cserreg a les fölül...
Érdekes, eddig hol volt????Egy pillanat múlva máris a tuskón landol...

Az ölyvek nagy ívben kerülik a csalit...meg ez a szarka is...nagyon gyanús...
Utoljára 2012 februárjában volt ilyen nagy csend és emlékeztek még mi lett belőle....
A szarkát fotózgatom...periférián érzem, h valami lehuppant a földre...
Ráfordulok.....minden életlen...
Barna test, világos, sávozott begy....megjött az egerész...gondolom...
Megnyomom az AF gombot és ez a látvány fogad..

Na neeee....
Pont szendvicset ettem....
Persze rögtön kiesett a kezemből...
Rétisas.....
Atya ég...dehát 3 napja még a les sem volt, most meg itt álldogál előttem ez a szépség...
Nem sokat hezitál ...elindul...éhes...

A csendes expó és az üveg nagyon jól jön...nézeget  felém, de nem ideges...
Azon kapom magam, h nem is fotózom, inkább szájtátva lesem minden mozdulatát...
Annyira impozáns látvány....2.éves lehet, úgy gondolom.

Valamiért nem eszik...ide oda sétál és felfelé tekinget...

Amikor átéltem egy hasonló szituációt, akkor még nem tudtam, h ez mit jelent....
Viszont most meg nem mertem belegondolni mit nézhet ennyire ez a madár...
A választ gyorsan megkaptam....

Megérkezett egy másik....egy első éves:):):):):)
Ilyen szerencsém nem lehet, pláne másodjára...
Ő már nem annyira elmélkedő típus...mohón tépni kezd...
A másik közben mellé lopakodik....
Azt le se merem írni, h 10 méterre vannak tőlem...levegőt is ritkán veszek...a véremben az oxigén helyét az adrenalin veszi át....euforikus érzés...

Kilences rekesszel, 300 mm, ff váz és még így sem éles mindkét madár...
videó...
Kihasználom a szerencsés együttállást és átváltok 600 ra...jaaajjj, de szépek

Van idő a részletekre....

Örülök, h se gyűrű, se krotália nincs rajtuk...így szépek igazán, nem azzal a sok színes vacakkal...

Az idősebb szépen beáll egy álló vágatlanra...

A fiatalabb meg akkora darab húsokat nyelt le eközben, mintha még sosem evett volna....bele is borzong néha maga is...

videó

Összeugrottak-kétszer is- de ilyen közelségből esélyem sem volt...

Az idősebb addig ügyeskedett, h elmart egy darabot és máris repült vele...

A fiatal meg evett és evett...aztán ő is elrepült egy darab hússal....azért egy szúrós pillantást itt hagyott emlékül...

Na meg a kísérőit....

Hátradőlök...mi történik emberek...2 sas...10 méter...

.........

........

Végre lemerészkedett egy egerész...enni -természetesen -nem mert..

Eltelt egy szűk óra....

Törölgettem a képekből...kevés a memória...

A szarka ismét előttem...

Most az üvegben nézegeti  tükörképét...jól elszórakoztat...

Előre dőlök, h minél közelebbről nézzem  őkelmét....

Hátra estem volna a meglepetéstől, ha széken ülnék...megint itt az idősebb...

Elképesztő...300 mmen tele van a kereső...

videó....

Járkál balról jobbra...

Néha felröppen....én meg bénázok...

Elmegy....

Majd ismét jön...most jobbról...vagy ez a másik...már nem is tudom...

Végül leül elém és meg sem mozdul több, mint egy óráig...csak a fejét forgatja....

Gondolom, h nem ott akar éjszakázni, így ujjam a gombon...bármikor felülhet a fasorra...

Rugaszkodás és megtörténik...

Kilesek az ajtórésen...

A nagy madár a mögöttem lévő nyárfán pihen...

Nincs mese, meg kell várni a sötétet, a másik is biztos itt emészt valahol...

......

......

Addig nézegetem a képeket...

Többször egymás után....

és a szürkülettel gyorsan elillanok a helyszínről...minden várakozásomat fölülmúlta az első tesztnap :)