Valahogy idén nem akaródzik bemásznom bejáratott leseimbe. A csodás őszi idő kinttart a mezőkön. Szinte mindig cserkelni megyek és az sem érdekel mostanság, ha nem tudok semmit leképelni. Bár azért ez elég ritka.
Végigjárom a réteket, aranyszínű akácsorok között barangolok, keresem a jó helyeket, alkalmakat.
Ha találok valami príma helyet, leülök és megvárom a legjobb fényeket...néha valami állat is a lencse elé kerül.
Így kell elképzelni:
A fasorból vártam volna az őzekre, de tőlem balra állt fel egy bak.
Lassan ráfordultam és egy alkalmas lyukon át -a növényzeten keresztül- fotóztam.
Az egészben az volt a legjobb, h az állatnak halvány sejtése sem volt róla, h a közelében vagyok. Csipegetett, majd gyorsan vissza is feküdt...én meg nesztelenül távoztam.
Érdekességképpen egy jelenet...ilyen korán félszárút még nem láttam..( 09. 21.).
A legtöbb bakon bőven fent van az agancs...
Aztán volt olyan is, h fiatal rudit leptem meg álmában...
Sokáig bámult meglepettségében..
Előkerült a szűkállású bak is...már őszi körítésben...
.............
.............
Szeptember végén szeles napok voltak...
Tudtam, h szélvédett fasor mellett lehet keresnivalóm.
A rudlizódás megkezdődött...de még lazák a kapcsolatok.
A szél hangját és egy fasort kihasználva jól haladok, majd jön némi kúszás, ami a 3 lábú állvánnyal nem is olyan egyszerű...
Egy nyúl feje emelkedik ki a fűből...nézzük egymást egy kicsit...
Végre a patások közelébe érek...
Hirtelen gida-hangok törik meg a csendet és már ki is ugrik a fasorból egy gida...az előző fotón lévő suta az anyja...akivel ott feküdt a másik gidája...
Oda szalad hozzá...szopni szeretne...de a suta leugrik róla...
Van két bak is előttem...
Az öregebbet már láttam...
A gidák mindenfelé szaladoznak...remélhetőleg nem kapnak szagot...
A bak pedig tisztálkodik egy sort...
Közben jön az alkony...a csapat pedig egészen közel akar beváltani....
A vezérsuta jól megnéz magának, de végülis nem tartott veszélyesnek...
Hazafelé, az utolsó ellenfényben elcsípek még egy sutát.
........
........
Ahogy tör előre az ősz és a színei én is próbálom ezt a képekre közvetíteni...
Ez a bak szintén a legjobbkor érkezett...
Valami nem tetszett neki és egy jónagy körben megkerült...majd 10 percig riasztott.
Október vége felé még mindig sok baknak agancs díszíti a fejét.
Már csupasz a táj...minden beszántva. Néhol kukoricaszárak meredeznek, esetleg alacsony lucerna töri meg a monoton szürkeséget..... de fotózni mindig lehet.
Szemrevaló bakot veszek észre a letört kukoricában...
Két sutával pihen...odakúszok hozzájuk...
Jól elvannak így késő délután...
Megvárom míg felkelnek...a nyári szőr már majdnem eltűnt.
Lassan ellegelnek előlem...én meg elindulok haza....
....
....
Most egy csendesebb időszak következik...szerintem a vadfotózás továbbra is menni fog, a madarakat meg maximum ad hoc módon fogom üldözni....
