2016. 10. 15.

Múltkor említettem, h installáltunk egy itatót az erdei les mellé.
Mivel még sosem fotóztam itató mellett munkált bennem a kíváncsiság erősen.
A héten két délutánt tudtam kiszakítani az események megfigyelésére...
Sok pocsolyában még mindig áll a víz és természetes forrás is található a közelben, az itató mégis nemvárt fajgazdagságot eredményezett pár óra alatt...
Állandóan ott pörög 4 vörösbegy...bátran fürdőznek...

Beugrott egy ökörszem...sosem volt még eddig...

Aztán megkezdte a csuszka is örökmozgó tevékenységét...meglepően sokszor ivott...

A cinegéket csak felsorolom: szén, kék, barát....
Na jó,  legyen itt egy barát.. iso 2000...

A tengelic csak kortyolt párat és ment tovább, de az óvatos fekete rigó is oltotta a szomját pár másodpercig...dokumentáltam...
Örömteli, hogy léprigó többször mutatkozott a víznél, az viszont biztos, hogy megkapja tőlem az "extraóvatos" kategóriába sorolást...
Egyik alkalommal a kanadai aranyvessző hajladozására lettem figyelmes...

Hoppá...egy csicsörke...ő sem volt eddig..

A krónikához tartozik még a kakas feltűnése...örültem neki...utána jött róka is, de azt elbénáztam...

A legszórakoztatóbb vendégek a parádés szajkók ...folyamatosan hordják-dugdossák a makkot és a nagy munkában berepülnek fürödni, kortyolni...

 Jól eső érzéssel írom ezt a bejegyzést...szórakoztató  a nagy forgalom...az FF távolságot még szoknom kell...
.........
.........
Szombat délután kimentem feltérképezni a tervezett ragadozós les helyét és ha már arra jártam vittem a rendszert is.
A tábla középső részében rögtön feltűnt egy 6-os rudli, benne 3 bakkal...
Pont a nyílt placc közepén feküdtek...nem volt mit tenni...kúszni már régen kúsztam, lássuk megy-e még?!?!
Egy óra kommandós technika után jutottam megfelelő távolságra...

Pont szembe megy le a Nap...fekszek itt még egy órát és tuti lesz..
A szelem nem tökéletes, de állandó az iránya...
Fél óra telik el és a csapat felpattan...hoppá...az ökörnyálak más széljárást mutatnak...ez ennyi volt...

Befelhősödött...nem is baj, h elmentek :)
Én meg tovább haladok egy erdősáv mentén...és beolvadok  a fasorba nézelődni...

Az alkonnyal egyre több patás baktat elő az allékból...
Egy gidás sutát figyelek éppen, mikor szemből bak érkezik.

Rögtön üldözni kezdi a bakgidát...sajnos nem felém szalad...

Már semmi nem zavarja...elindul ...irányomba...

A silent expo nagyon hasznos és ez tényleg csendes...
Ideális távolságra áll meg....

Gyorsan videózok valamit...
Íme...
Aztán visszaperdül és beáll a sutával egy szép kompozícióba...

Egyre gyanúsabb vagyok ...inkább forgatok egy újabb snittet..
A gyanakvó bak...
A jelenet végeztével elégedetten szedem össze a felszerelést...eseménydús hetet zártam :)

2015. 01. 04.

Hogy mi történik mostanság?
A parlagis téma kicsit szünetel, úgy látszik teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor esik be őfelsége...az az egykét ölyv rendszeresen megjön, de a fehérvállú sehogy sem  akar megérkezni. A nagy hidegek hoztak egy új vendéget, de nem nagyon örültem neki: egyik hajnalban különös szag csapta meg orrom....másfél óráig tartott mire rájöttem, hogy egy kóbor macska befúrta magát a les oldala és a szigetelés közé...hihetetlen..
 Mivel visszamelegedett a január abba is hagytam a lesezést a pusztán...irány az erdő.
Itt mindig megvan a tuti. A kismadarak jönnek mennek, néha beugrik egy fakopi, nagy ritkán egy karvaly...kb ennyi.
Azt a kis havat pont elkaptam:
Már sötétben kiültem és legnagyobb meglepetésemre suta és 3 anyányi gidája lépett elsőként a rétre.

 Úgy látszik a hó őket is kihajtotta a sűrű bozótból...keresgéltek egy kicsit aztán eltűntek.
A hirtelen jött fehérség érdekes fátyolba burkolta szajkó komát...

Az etetőn ennyi madarat még nem is láttam...citromsármányok, verebek, cinegék, vörösbegyek, harkályok, pintyek...

Ahogy haladt az idő szépen megérkezett az ellenfény is...a hó meg szépen távozott

A kicsik meg folyamatosan ingáztak a bokros meg a talaj között..jajj de gyorsak ezek az apróságok...minél kisebbek annál gyorsabbak...

A szajkóröpkép mindig étlapon van, de mára "csak" egy start jutott...továbbra sem könnyű!!!

Szóval így ment el ez a nap is...a végére megjöttek az ölyvek , de persze enni nem akartak...az idei év elég silány ölyvfronton...

Már kezdtem pakolászni.
Felemeltem az obit, el akartam rakni...de ki tudja miért... kipróbáltam valami újat...és "heuréka"...
Sokszor a legnagyobb véletlenek adják a legjobb ötleteket...

Azóta ezen a pályán mozgok és úgy gondolom alakul a dolog:)
Remélem a következő posztban már írhatok erről egy kicsit bővebben...

2013. 12. 22.

Sűrű volt az év vége, így megcsúsztam kissé ezzel a posttal, de most pótolom...
Lényeg az, hogy nagyon beindult az ölyves lesünk...magam sem gondoltam volna, hogy a langyos időjárásban is ennyire járnak az egerészek....
Szinte minden kiülés alkalmával megjelenik az a 4-5 ölyv-általában délután-és ha olyan kedvük van harcolnak is a lesben ülő nagy-nagy örömére:)
A legutóbbi agresszív napon csúnya oldalfény tette tönkre a fotókat...forrt bennem a tettvágy....szórt fényekben akartam a múltkori jeleneteket átélni...
A pirkadat puha forgószékemben talált...előttem sötét erdő és köd...ma tuti, hogy nem látok napsütést...csak legyen valami mozgás...
A szokásosnál is lassabban jött a világos...a kis énekesek sem akarták elkezdeni a szemezgetést...hatalmas volt a csend...
Az első vendég meglepő módon egy ölyv volt...
Ő stabilan jár lesünk elé...

Nem maradt sokáig...bedobott pár falatot és már indult is tovább...pont felém.

Énekesek terén változás, hogy megjelentek a meggyvágók, zöldikék, citromsármányok és az erdei pintyek is....sajna közülük csak az utóbbi merészkedett ki a bokorsor alól........a szélére....nem nagy változás, de egy kattintást megért.

Ezután sokáig semmi...csak begy és rigó...

Hirtelen vészhang....
De nem az a nagyon magas, ami karvaly-komának szól...kicsit másabb, de biztosan vészhang...
Vörös bunda érkezett-menetrendszerűen-kamerám elé...ő is mindig beesik....általában 10 óra után...nem egy koránkelős fajta...

Mintha rühesedne a farka szegénynek...

Most sem eszik...4x láttam már, de eddig még egyszer sem evett...pedig azért jön...fene sem érti....talán csak felméri, hogy mi a választék és este veszi el járandóságát...ravasz róka:)
Négylábú után ismét kétlábúak...fácántyúk sétál ki a somok alól...közvetlen a rudi után...ezt sem értem...
Csipeget,de gyorsan elszelel...amolyan fácánosan...

11 felé jár már az óra...türelmetlenkedek...nem jönnek a harcosok....
Vészhang...ölyv landol előttem...

Látom, hogy ideges...biztosan jön a következő is...
És igen, ez a szokásos forgatókönyv...

Nincs nagy verekedés...minden egyértelmű...a gyengébb elsunnyog...

Kicsit nyugodtabb vagyok...nem távozok üres kézzel...
Ismét béke telepszik a rétre...van idő gondolkozni...járatom az agyam...még mindig erős hiányérzet jellemzi lelki állapotom...
Fél kettőig tépelődöm....megérkezik egy ragadozó...

Nem lehet sokáig nyugta, mert jönnek a többiek is...iszkolna az első...ha ez olyan egyszerű lenne...

Puskapor-szagú a levegő...bármikor elszabadulhatnak az indulatok...
Régen aggódtam volna a gyatra fényviszonyok miatt, de manapság ilyenekkel nem kell foglalkoznom:))

Egy harmadik ölyv hozza meg a hiányzó szikrát...nagy örömömre:))

 A jobb oldali minden lehetséges módon védekezne...csak elbénáztam egy kicsit...pedig érdekes.

Lényeg, hogy szépen összeverekedtek a legjobb távolságra és szórt fényekben...kívánni sem tudnék többet...
A végére megint 4 egerész pózolt a placcon...de addigra az erőviszonyok tisztázódtak...

A nap utolsó fotója egy  fiatal madár érkezése csőrtisztogatásra...

Miután mindenki jól lakott, ideje volt nekem is jóllakni...de már otthon.....
Egyrészt kajával, de még inkább az elképzelt fotókkal...helyreállt a világ rendje:)

2013. 12. 14.

Múltkor pörgős nap volt...nem volt olyan 2 perc, hogy üres lett volna a rét...
Ismét sötétben érkeztem meg fotós kalyibánkba...vittem pár extra memória kártyát...biztos voltam benne-a múltkori után-, hogy tele kattintgatom az összeset....
Igen, ismét bebizonyosodott, hogy felénk sincs kolbászból a természetfotós kerítése...
Hiába minden...a friss husi, a -3 fok, a halálos nyugalom...az ölyvek 6 óra alatt, csak kétszer tiszteltek meg jelenlétükkel...
Leszállt tíz körül az egyik...erre10 mp-n belül elzavarta a másik...még jó, hogy összeakadtak egy pillanatra...

A furcsa az volt, hogy a győztes sem evett...pusztán megvédte a táplálékforrását és elégedetten pózolt...

Az előző jelenet még egyszer megismétlődött úgy dél körül és ennyivel volt ennyi....
A gyér ölyv-jelenlét, viszont megnövelte az énekesek számát...volt süvi, feketerigó, csuszka, vörösbegy és idén először megérkezett a nagy fakopáncs is...

Hiányérzetem volt a nap végén, holott nem kellene, mert jól alakulnak a viszonyok a lesnél...ha van ölyv nincsenek apróságok és fordítva...nem lehet unatkozni.
Talán túl jó volt az előző alkalom és visszafelé nem szívesen lép az ember...