2012. 05. 27.

A legjobb fények már a tölgyes szélén értek...
Szeretem az ilyen felhőátvonulós időt...bármikor jöhet egy zivatar, de közte mesés fények vannak.
Kerestem a madársisakot, de már nyomát sem láttam...helyette szarkalábak, Lila ökörfarkkórók, pipacsok mindenhol...

A színes virágok között rengeteg érdekes makró-téma volt, de az erős széllökések miatt nem volt sok lehetőség normális fotót készíteni...

Az erdőben figyeltem, amikor egy gömbölyű suta-extra óvatosan-beváltott velem szemben és láthatóan pihenő helyet keresett magának...mindig elcsodálkozom, hogy az ellés időszakában mennyire óvatosak az őzmamák...

Tovább cserkeltem a gabonában és ismerős, barkás agancs villan fel előttem. A nagy széltől nem hallott meg egy éves bak. Van már sok ilyen fotóm, de azért nem hagyhattam ki őt sem:)

A fények és az égbolt most is gyönyörű volt...

2012. 05. 16.

Ezekben a napokban nem volt különösebb tervem,  csak kóboroltam a környéken napnyugta idején. Pár makrót készítettem, de csak úgy, különösebb előkészület nélkül. Eger környékén másra nemigen van lehetőségem ezekben a hetekben, ezért is jó, amikor hazajutok a szüleimhez(Tisza-tó északi része) és az ismerős területeken mindig összeakadok jól ismert őzeimmel.

Szép fényekben indultam el a közeli tölgyesekhez, amiket jó széllel közelítettem meg. A zörgős avarban lassan haladtam előre és az árnyas aljban fehér virágú, különleges növényeket fedeztem fel. Ez volt az első találkozásom a Kardos madársisak nevű védett orchideafajjal. Ismét rá kellett jönnöm, hogy a növényfotózás igencsak nehéz műfaj!!!

Az erdőből kiérve sasoltam kicsit, hogy merre is lehetnek a capreolusok...miután felfedeztem egy agancspárt a lucernában, már kész is volt a tervem. Most valahogy nem volt olyan fárasztó a kúszás...minden klappolt, így gyorsan az őzek közelébe értem, íme a fotók...

Ja, azt kihagytam, hogy kifelé menet meglepte két törpe kóbor kutyát, amint megfogtak egy nyulat...a kutyák jobban meglepődtek, mint én...annyira, hogy a füles el tudott menekülni...

2012. 05. 06.

Végre őzek...mármint a lehetősége, hogy fotózzak párat. A területre érve már pontosan tudtam, hogy hová kell mennem, ha az előzőekben megismert bakokat fel akarom kutatni. Gyönyörű fények voltak aznap délután, így szinte csak rajtam múlott, hogy milyen fotót hozok össze. Előtte ezért belefért egy kis makrózás. A nap meglepetése egy olyan bak volt, amit sohasem láttam azelőtt. Nem mai gyerek és az agancsa is kuriózum...A suták szépen gömbölyödnek, az idős bakok már nem keresik a rudli társaságát és lassan a téli szőr is a múlté már.

2012. 05. 04.

Szétnéztem a közeli magaslaton...apróságokra vadásztam a fűben.
Alany lett volna rendesen, de a szél nem akart csillapodni, sőt jött egy rendes zápor is. Szerencsére a sunset mindenért kárpótolt...

2012. 05. 01.

Érdeklődésem ismét a makrófotózás felé fordult...

2012. 04. 30.

30 fok, tikkasztó napsütés, 4 nap szabi....csakis őzekről lehet szó fotózás terén így április végén. Ugyan nem olyan szép a szőrük ilyenkor, de a területen élő bakokra nagyon kíváncsi voltam. Az elmúlt napokat cserkeléssel töltöttem, hol lucernában, hol búzában...több kevesebb sikerrel.
Mindenképpen ellenfényes fotót akartam készíteni egy bakról, ami össze is jött hétfő estére.
Egyébként ismét megnyugodtam... találkoztam jó bakokkal és van 2 igazi kapitális példány és örvendetes, hogy egész jó helyre álltak be fotózás szempontjából.
A cserkelésben egy új módszert próbáltam ki és egész jól működik...lényege, hogy nagyon kell  ismerni az őzek mozdulatait és viselkedését és akkor kúszni sem kell:))
Láttam rókát vadászat közben és a parlagi sasokkal is minden rendben.
A nap végére a macro optika is elő került a táskából...mindig úgy gondoltam, hogy nem az én világom a közelfényképezés, de ilyenkor mindig rájövök, hogy azt is nagyon szeretem...