2017. 03. 30.

Nem tudok aludni....

Fél 4...

Nehezen rángatom magamra a nyirkos mellcsizmát...

Van egy fura szaga...már hozzá tartozik a tavaszi hajnalokhoz...

4:20...csillagos az égbolt...ezt már  az úszólesben fekve konstatálom. Az a 10 fok semmilyen hideg érzetet nem ad már...

Néma csend van a vízen...fura hallgatni...pontosabban semmit sem hallani...

Elvileg 5:10 a világosság kezdete, de 5:20-kor sincs még semmi derengés...a hangok közben megérkeztek...

Mégis van élet...mégis itt vannak a kacsák és libák....

A sötétből hattyúriasztás hallatszik...tisztára, mint egy sziréna...

Ilyen-olyan hangok lepik el a vizet én meg próbálok a sziluettekből következtetni a dolgok állására...

Végre látok...mármint alakokat a távolban...

Böjti récék kergetik egymást...1 tojót 5 gácsér....megy a röfögés rendesen...

Közeledünk a napkeltéhez és ők is közelednek a lencséhez...

Nászoló, szürcsölő gácsért akarok ebben a szilvalében a kártyámon marasztalni...

Egy lemaradó felém rövidít...

Kisvöcsök nyerítése ijeszt meg...itt van, közel...

Valami nem tetszik neki...a nádas szélét kémleli....oda fordulok én is...

A legmélyebb narancsban vízityúk csónakázik a keresőbe....de jó színek vannak...a felkelő Napra a téli nád sárgája dob még egy lapáttal.

Fordul egy rövidet és máris visszatér rejtekére.

A pirkadat nem zavartalan...felhők vannak azért, így pillanatról pillanatra változik a fény..,

Szárcsák akadnak össze...de semmi komoly...

Sok látnivaló  van...sajnos a java elég messze....

Hopp...talán most a böjtik erre fordulnak...

Először a tojó érkezik meg...

Követi a szürcsölő gácsér...

Közelre jönnek...van idő a részletekre...

Lassan tova eveznek én meg vészhangra leszek figyelmes...ölyvek portyáznak mindenfelé...

A riadalom végeztével egy kisvöcsi a legjobb helyen pihen meg...ez már nem az a pokoli narancs, ez már nem annyira drámai...

A jó fények tűnőben...végre a bütykös megmutatja magát...egy pár lakik a nálam, a másik egy fél órája elrepült...

Azt számolgatom, h milyen rövid valójában a fotózásra jutó idő...ha a minőségi fényekre gondolok...

Csobbanások a vízen és ismerős hangok a levegőben...kanalas récék ....

Nászolnak egyből...beússzák az egész holtágat..egyszer direkt fényben, egyszer árnyékban....

Néha viszonylag közelre jönnek...

A mai hajnalt-reggelt szárcsákkal zárom...nem heveskednek már annyira...bár náluk sosem lehet tudni...

Kis pihi és folyt.köv.....

2017. 03. 25.

Nem tűntem el.
A sok téli lesezés kicsit leszívott.
A sötét, a hideg, az üres órák után nem esett már jól egy helyben ülni...
Persze nem telt események nélkül ez a másfél hónap....egy cikken dolgoztam..ez már a harmadik.
A sasfotózás terén szerzett tapasztalataimat nyomtatott formában öntöttem.. megjelent egy 5 oldalas anyag a tavaszi Madártávlat magazinban...
Köszönet érte Ujhelyi Péternek...az egész oldalas réti azért így nagyon jól mutat...

 Aztán voltunk odúkat kirakni szárnyas barátainknak....
Került ki szalakótának, kuviknak, vércsének mindenféle lakó alkalmatosság..nem mindig a fotózás a legfontosabb, önzetlenül is segíteni kell nekik.
............
............
A vizes élőhelyen gyakran megfordultam....hosszan kémleltem a vízfelületet.....
van-e mozgás?
hová kerüljenek az úszó lesek?
érdemes-e már kifeküdni?
Örömteli, h a nagy tél jót tett az élőhelynek...és tele van madárral....

A leseket rendbe tettem gyorsan...most 3 úszik.

Feküdtem már kint...nehéz eltalálni a jó helyet...
Ezen a napon csak egy szárcsa jött elém, a túlsó les előtt meg 30 cigányréce és böjti réce kergetőzött egész délelőtt....kicsit lutri.

Van megint kendermagos, böjti, tőkés, cigány, barát, kanalas...de idén a csörgőhöz szeretnék végre normális távolságra kerülni...van belőlük is jópár.

...............
...............
Tavaly a szalás lesem csúnyán összetört...
Elkészült a kettes verzió, immár masszívabb felépítménnyel, nagyobb üveggel.....

Természetesen a seregélyek gyorsan birtokba is vették a beülőket és az odút is...
Az egyik csalogató délután le kellett tesztelni...:)

 A seregélyek teljes pompában mutogatják magukat...és foglalják az odúkat...
Kicsit sajnálom őket...egykét hét és megjönnek a főbérlők...onnantól meg ismerjük a sztoryt....
Szóval innentől kezdve minden fronton felgyorsulnak az események...
Azt meg már nem is írom, h legújabb kisbarátom is mennyi figyelmet igényel...

Úgy tűnik egy fenékkel sok lovat fogok megülni...legalábbis megpróbálok felmászni rájuk...