Furcsa dolgokat művel a sors...
Ma hajnalban ismét a kitartásról tanított valamit...
Sokszor voltam már kint hajnalban fácánokat figyelve és már régen összeállt a fejemben az a fotó, amit kakatoló fácánkakasról szeretnék csinálni...az elmúlt alkalmak nagyon nem úgy alakultak, mint ahogy terveztem...erős szél, 0 fény, kevés mozgás a les előtt...szóval kudarc volt fotós szemmel...persze jó volt kint, de már annyira izgatott az a bizonyos fotó....
5-kor ébreszt a telefon...lenyomom....nincs kedvem menni...fáradt vagyok...
Valamiért eszembe jut, hogy mennyire rövid a fácándürgés és erőt veszek magamon....5:30-kor már a lesben kuksolok...várom a napfelkeltét, de szürke felhők folynak a korong elé...SHIT.
Vigasztal, hogy szépen szólnak a kakasok a bozót minden részéből...
El sem hiszem, hogy kijön egy példány a szóróra és csipeget....a másik irányból jön egy rivális és máris indul a csetepaté...fél 7 is alig múlt 1/50-ed, iso 800...képzelhetitek:)








A kakasok furcsa "bugyborékoló" hangot adnak erőfitogtatás közben...még sosem hallottam ilyet....közel kell lenni...pontosabban sohasem lehetsz elég közel:)
A gyengébbik lelép és a birtokos pózol területe közepén...
Valamiért ismét felfújja magát...nicsak egy TYÚK....végre....megtalálták a kaját a hölgyek is.... van már söprés, rohanás, karulás, legyezés.... már 1/80-ad:)))...nagyon kellene már egy fényerősebb üveg...



A slusszpoént a végére tartogatta ez a hajnal: elolvadnak a felhők a Nap elől és lágy fény simogatja az ébredő rétet...díszes kakas sétál ki elém és rövid hezitálás után büszkén kakatol a csendbe....a 40d hatlövetűvé változott...minden mozdulat megvan:)
Az lcdn visszanézve látom, hogy megvan a FOTÓ...az a bizonyos FOTÓ....csak 4 évet vártam rá....katarzis.





Nem csoda, hogy ma egész nap vigyorogtam:))
Ezt a fotót nem töltöm fel-csak egy hasonlót-, de nem sokára megosztom mindenkivel...