2012. 04. 30.

30 fok, tikkasztó napsütés, 4 nap szabi....csakis őzekről lehet szó fotózás terén így április végén. Ugyan nem olyan szép a szőrük ilyenkor, de a területen élő bakokra nagyon kíváncsi voltam. Az elmúlt napokat cserkeléssel töltöttem, hol lucernában, hol búzában...több kevesebb sikerrel.
Mindenképpen ellenfényes fotót akartam készíteni egy bakról, ami össze is jött hétfő estére.
Egyébként ismét megnyugodtam... találkoztam jó bakokkal és van 2 igazi kapitális példány és örvendetes, hogy egész jó helyre álltak be fotózás szempontjából.
A cserkelésben egy új módszert próbáltam ki és egész jól működik...lényege, hogy nagyon kell  ismerni az őzek mozdulatait és viselkedését és akkor kúszni sem kell:))
Láttam rókát vadászat közben és a parlagi sasokkal is minden rendben.
A nap végére a macro optika is elő került a táskából...mindig úgy gondoltam, hogy nem az én világom a közelfényképezés, de ilyenkor mindig rájövök, hogy azt is nagyon szeretem...

2012. 04. 10.

Újabb kísérletek fácánfotózás terén...tegnap délután és ma hajnalban is leselkedtem pár órát...a kakasok már nem söpörnek, csak felfújják magukat a fehérnép előtt...valószínű párzás után már nem villognak annyit..

2012. 04. 03.

Furcsa dolgokat művel a sors...
Ma hajnalban ismét a kitartásról tanított valamit...
Sokszor voltam már kint hajnalban fácánokat figyelve és már régen összeállt a fejemben az a fotó, amit kakatoló fácánkakasról szeretnék csinálni...az elmúlt alkalmak nagyon nem úgy alakultak, mint ahogy terveztem...erős szél, 0 fény, kevés mozgás a les előtt...szóval kudarc volt fotós szemmel...persze jó volt kint, de már annyira izgatott az a bizonyos fotó....
5-kor ébreszt a telefon...lenyomom....nincs kedvem menni...fáradt vagyok...
Valamiért eszembe jut, hogy mennyire rövid a fácándürgés és erőt veszek magamon....5:30-kor már a lesben kuksolok...várom a napfelkeltét, de szürke felhők folynak a korong elé...SHIT.
Vigasztal, hogy szépen szólnak a kakasok a bozót minden részéből...
El sem hiszem, hogy kijön egy példány a szóróra és csipeget....a másik irányból jön egy rivális és máris indul a csetepaté...fél 7 is alig múlt 1/50-ed, iso 800...képzelhetitek:)

A kakasok furcsa "bugyborékoló" hangot adnak erőfitogtatás közben...még sosem hallottam ilyet....közel kell lenni...pontosabban sohasem lehetsz elég közel:)
A gyengébbik lelép és a birtokos pózol területe közepén...
Valamiért ismét felfújja magát...nicsak egy TYÚK....végre....megtalálták a kaját a hölgyek is.... van már söprés, rohanás, karulás, legyezés.... már 1/80-ad:)))...nagyon kellene már egy fényerősebb üveg...

A slusszpoént a végére tartogatta ez a hajnal: elolvadnak a felhők a Nap elől és lágy fény simogatja az ébredő rétet...díszes kakas sétál ki elém és rövid hezitálás után büszkén kakatol a csendbe....a 40d hatlövetűvé változott...minden mozdulat megvan:)
Az lcdn visszanézve látom, hogy megvan a FOTÓ...az a bizonyos FOTÓ....csak 4 évet vártam rá....katarzis.

Nem csoda, hogy ma egész nap vigyorogtam:))
Ezt a fotót nem töltöm fel-csak egy hasonlót-, de nem sokára megosztom mindenkivel...

2010. 04. 01.

A délutánt a lehetséges "címlap- bak" felkutatására akartam fordítani. Már tavaly, a Nimród borítóján, megjelent egy őzbak fotóm és áprilisban is az én bakom kerül a címlapra, ezért szeretnék megint egy olyan példányt találni, amit bátran merek ajánlani a neves vadászlapnak.
Kedvenc területemre kiérvén 3 különböző rudlit fedeztem fel...sikeresen bekúsztam közéjük és csak várnom kellett, hogy mikor mozognak felém...

Gyakorlatilag az egész délután így telt el és ami a lényeg: láttam kapitálisnak ígérkező őzbakot, ráadásul rögtön kettőt...üröm az örömben, hogy a légrezgés totál tönkre vágta a fotók nagy részét, de most nem is ez volt a cél...fontosabb, hogy megvan az élőhely:))
Mezei nyulak pihentek a lucernában és jól elszórakoztam az egyikkel...megpróbáltam rácsúszni, ami 10 méterig sikerült...sohasem láttam még alvó nyulat, most azt is sikerült.

Semmi mezőgazdasági gép nem dolgozott a határban, így a totális csendé volt a főszerep...

2012. 03. 27.

Március vége mindig izgalmas időszak, ugyanis beindul a fácándürgés.
Volt egy jó helyünk, de idén egy új bunkerből kísérletezünk.
A szórót két kakas rendszeresen látogatja, de tyúkot eddig még nem láttunk csipegetni és ez komoly probléma, ugyanis így csak habitusfotókat és kakatolást tudunk exponálni a díszes fácánról. A "csak" szó erősen idézőjeles, mert így is nagyon tetszik az új les. Amikor kilép a madár a tisztásra csillog-villog minden tolla a felkelő Nap sugaraiban.

A kakasokon kívül szajkók és csaláncsúcsok is megfordulnak előttünk, nem beszélve arról, hogy őz és róka is simán bejöhet, mint ahogy be is jött szájában egy méretes gerincdarabbal:)

Törjük a fejünket, hogy a tyúkok miért nem jönnek a szórónkra...talán túl nyílt helyen van kényes ízlésüknek...