2012. 07. 09.

Csak pár makró:

2012. 07. 05.

Elindítottam egy újabb projectet...
A célja???...egy 500.000 Ft eszmei értékű madár tanulmányozása és lehetőség szerinti lefotózása.
Népiesen Kék csóka, de leginkább Szalakóta a leggyakrabban emlegetett neve.
2 párt figyeltem meg egy pár hektáros legelő környékén és az egyiknek az odúja is megvan.
Kedvenc fájuk közelében felállítottam egy fix leshelyet, megfelelő beszállóval...még nem szálltak rá, de türelmes vagyok...nem akarom minden áron azt a fotót. Íme a les és ahová várom a madarat:

 

A területét harcosan védi, itt éppen egy rétihéját zavar el...csakhogy szerepeljen maga a madár is ebben a posztban:))

Nem tudok minden délután a Szalakótával foglalkozni, így marad a makró...annyira azért nem bánom, de nincs az a közel-felvétel, amit nem adnék oda rögtön egy  megálmodott szalakóta fotóért...

2012. 06. 30.

Ismét makró-világ...legalábbis ez volt a fő cél.Rengeteg vadvirág nyílik a kedvenc utamon...ilyenkor  fura szerzetek tömkelegét lehet ott felfedezni...

Azért nem bírtam ki őzek nélkül...helyesebben 1 őz nélkül, ami történetesen egy ismert területes bak személyében került elém napnyugta idején.

2012. 06. 27.

Nem tudok betelni a 180-as Canonnal...mennyit jelent gyakorlatban a kétszeres tárgytávolság...Egyébként nem könnyű vele dolgozni a súlya miatt...stabil állvány kell hozzá és tükörfelcsapás, nameg távkioldó...meglepően sok kép mozdul be vele, de amikor sikerül az expó, akkor nagyon penge fotó rajzolódik a ccd-re.

Kimentem a kotorékhoz is megnézni a rókákat, de most csak egy kölyökkel találkoztam...remélem összejön a rókás-project...

2012. 06. 22.

Úgy érzem a makrófotózás rejtelmeibe eddig nem mélyedtem bele igazán, pedig annyi érdekes és látványos dolog történik a "miniszörnyek" világában. Ezen változtatni akarok és több időt fogok az 1:1-re fordítani. Ebben lesz-remélhetőleg-hű társam egy Canon 3,5/180 L optika, amit a napokban szereztem be. Nagyon szeretem a Tamron 90-esét is, de a félénk insecták között nehezen boldogultam vele. A Canon első snittre nagyon profi holminak tűnik: masszív, nehéz és optikailag is kiváló...szóval most már minden adott a lepkevadászathoz.
Elsőre egy kis "tüskekavalkád":

 

Szeretek eső után kimenni, mert olyankor felélénkül a rovarvilág és könnyebben lehet témát találni...mondjuk a makróban az a jó, hogy 1,5 négyzetméteren könnyedén el lehet tölteni 2 órát...

2012. 06. 20.

Idén nem jutottam ki időben gyurgyalagozni...lemaradtam az intim részekről és az ajándékozási ceremóniákról...azért kicsúszok-gondoltam-és meglesem őket. Rekkenő hőségben érkeztem a homokbányához és kíváncsian ültem be a lesbe...

  

 Jól sejtettem, akció már alig volt...arra vártam, hogy valami mutatós zsákmányt fogjanak a méhészfecskék, de leginkább bögöly és darázs szerepelt az étlapon....amikor nem volt madár a beszállón jól elszórakoztattak a fiatal verebek...

 

Indulni akartam...még egy utolsót pillantottam a homokbánya mélyére...2 róka kölyök játszik önfeledten  a langyos homokban..mit veszíthetek...lelopakodtam hozzájuk pár közeli erejéig ...nem volt nagy kihívás, de a jövőre nézve már morfondírozok, hogyan lehetne őket esztétikusan megörökíteni.