2013. 12. 09.

Sötéttől-sötétig...ez volt mára a jelmondatom...
Hogy miért???
Ragadozómadár-fotózás elengedhetetlen velejárója , hogy sötétben ülünk be a lesbe és sötétben is mászunk ki onnan...
Sokszor nincs szükség ilyesféle procedúrára...többször átéltem már, hogy az ölyvek simán lejönnek a placcra, annak ellenére, hogy fél órával előtte még én is ott tettem-vettem...
DE....nem így az igazi....
Be kell vackolni az éj leple alatt és mindenféle zavarás nélkül kell onnan eljönni, mikor mozgásunk már nem tűnik fel semminek és senkinek...
Ma jött el az újragondolt ölyves lesünk igazi tesztnapja...
Völgybe költöztettük, lesüllyesztettük és igyekeztünk mindent az ölyvekhez alakítani...
Minap kiugrottam délután egy körre és 7 madarat mozdítottam meg a rét körül...magam sem számítottam ennyi ragadozóra, de ha már így volt szombat hajnalban mindenképp ki akartam ülni....
És végre eljött a sötét, szombat hajnal...én meg a lesben:)
Viszonylag hamar érkezett az első madár...1/15, f/2,8, iso800...megvolt a véleménye a fényekről:)

Aztán jöttek szépen a többiek...néha egész közelre...

Egy fiatal suhanc volt a legéhesebb...egyből a kajánál landolt...

 Vesztére...
Abban a pillanatban megtámadta a domináns madár...

 Innentől kezdve nem volt bocsánat...
A kopottas tollazatú 2 hosszú percen keresztül püfölte a másikat...

 Volt itt szemkikaparós támadás...

Szárnycsapásos támadás...

Néha úgy tűnt, hogy nem egyértelműek az erőviszonyok...

De nagyon is egyértelmű volt a csörte..
 Itt már egyfolytában vijjogott a fiatal, de a másik csak nem eresztette...

 Olyan érzésem volt, ha kimegyek e lesből , oda, hozzájuk, akkor sem maradt volna abba a viadal...

Az éhezőnek nagyon elkenték a száját-akarom mondani a csőrét-, örült, hogy fel tud szállni...
Alig ocsúdok máris újabb ölyv érkezik...
A seriff ennek is neki esik...itt nincs apelláta...

 Simán végigpofozza  a réten..

 és könnyedén elhajtja a konc közeléből...

A verekedés annyira lekötött, hogy észre sem veszem az előttem habzsoló újabb ölyvet...
A távolság 5 méter...

Nem lenne igazságos, ha a kétszeres bajnok harcosról nem emlékeznék meg egy egész alakos fotóval...íme!

Még meg is hajolt a kedvünkért:)

De nincs megállás, további ölyvek érkeznek..
Egy pillanat alatt felforr a levegő és újra megindul a harctér...

Elképesztő mennyi ölyv kergeti egymást...nincs mit tenni sodródok az eseményekkel és próbálok nem lemaradni a jobb jelenetekről. Otthon visszanézve jövök rá, hogy nem nagyon volt rossz jelenet:)
Miután a kopottas teleette magát és eltávozott, jöttek a többiek...szépen sorban.

  Sokkal békésebb mederben kezdődött a közös falatozás...volt hogy 4-en voltak...

Már nem számítottam komoly akcióra...jöhetett a 600 mm és a habitusok.

Az érdekes jelenetek...

És végül a portrék....

....hát elég erős arcszerkezetek sorakoztak fel:)
Annyira gyorsan elszaladt ez a nap...
Beesteledett... fotóalanyaim is felgallyaztak a közeli fákra...ideje volt elillanni.
Végezetül egy werk erről a fantsztikus placcról...a résztvevőkkel...

Az élmény megismételhetetlen, de azért pár hiányosságra fény derült, akármennyire is körültekintően jártunk el az építésnél(fény iránya, környezet, perspektíva).
Amin lehet javítunk és remélem kemény télnek nézünk elébe:)

2013. 11. 30.

A múltkori lesezés nagyon eredményes volt.
Azon gondolkoztam, hogy régebben rá nem tudtak volna venni egy olyan fotózásra, ahol reggel beülök egy bódéba és egész nap várom a csodát...
Nagyot fordult a világ...
Azóta több ilyen bódét építettünk jobbnál-jobb helyekre és rá kellett jönnöm, hogy cseppet sem unalmas így a fotózás....
Sőt van, hogy élménydúsabb egy ilyen nap...
A róka és a hideg nagyon meghozta a kedvem egy újabb kiülésre...
Hollókat szeretnék végre a lencse előtt tudni, ezért is foglaltam el kényelmes helyem még korom sötétben...
Meg is jöttek a feketék a pirkadattal, de csak a szemközti fenyő tetejéig jutottak...valamiért nem szálltak le a zsigerhez....
Rajtam nem múlott az biztos...de sehogy sem értem a hollókat.
A szajkók hozták a szokásos formájukat...röpképet erőltettem egész reggel, de továbbra sem egyszerű mátyás-komát röptében megörökíteni...

Az ölyvek is a les előtt kergetőztek, de inkább voltak egymással elfoglalva, mint a csábító husival...
Tíz körül azért lejött az egyik....

Nem maradt ám sokáig....falat nélkül távozott...
Persze itt sem én voltam a ludas...
Megérkezett a várva-várt konkurencia...pontosan úgy, mint 3 nappal ezelőtt...a délelőtt közepén...

 Most sem evett...körbejárta a csalit...megszaglászta minden oldalról, aztán lassan eloldalgott...
Azért ennek nagyon örülök...a róka stabil vendég az ölyves les előtt...soha rosszabb kezdetet!

2013. 11. 27.

Megjöttek a mínuszok, ideje volt meglesni mi változott a lesnél...
Természetesen voltam kint eddig is, de a gyér mozgás nem marasztalt a lesben...
Legtöbbször ökörszem-pajtival szórakoztattuk egymást, mégsem akar közelebb jönni ...csak még egy méter kellene....

 

 Végre akadt egy kevés zsiger , ami kikerült az ölyves les elé...gondosan rögzítve szigorú vasakkal...

Kiültem hát jó korán( 6:20)...rám fért már egy kis élmény....

Csípős hideg van...olyan idő, mikor ropognak a befagyott pocsolyák az ember talpa alatt...

A kis itatónk csontra befagyott...az legalább 10 cm vízréteget jelent...hmmm...derült volt az éjszaka...

Holló húz el bódénk közeléből...jó jel....

Gyorsan megnéztem a zsigert, mármint csak a helyét...ugyanis egy szál sem maradt...a szigorú vasak nem bírták megfékezni az éhes állatsereget:)

Dobtam egy kis koncot...

A les ismét kényelmes...extenderek bekészítve...kioldó felszerelve..minden a helyén...

Elindult a hajnal...
5 szajkó-mint a haramiák-megrohamozták a placcot...érdekes módon nem foglalkoznak a hússal...kukorica és a makk érdekli őket....
Az első fotó...300 mm, 1/50, f/2,8, iso 800

Ez a les alapvetően ragadozósnak van kikiáltva, de azért mindig becsempészünk egy kicsi sarkot az énekeseknek is...csakhogy ne unatkozzunk....
A széncinegében és kis rokonaiban nem csalódik az ember...

A csuszka mindig tartogat meglepetéseket...

A szajkót meg nem lehet megunni...

A lest közelebb pakoltuk egy bokorcsíkhoz...nem titkolva, a félén rigók és süvöltők miatt...
És láss csodát...a fekete be is esett...a tojó..

Ölyvek libbennek keresztbe a les előtt...itt valami területi vitáról lehet szó...
Meg is érkezik a szemközti fenyőre a tulajdonos...és a zsigert vizsgálja...

Nézegetem,videózom, saccolgatom a korát...
Nem jutok a végére...jobbról egy vörös kabátos érkezik-csak úgy rókásan-...nagy az örömöm:)

 Tavaly is láttam már a lesnél rudit, de ennyire sosem jött közel...
Óvatos, körbejár mindent...szaglászik...

Sokat exponálok, még cincogok is neki...

 Kb. 13 méterig jön el...de nem eszik...inkább lelép.

A fény-tisztán látszik- reggel kilencig használható...A ravaszdi csak ezután jött...spot méréssel igyekeztem menteni a helyzetet több-kevesebb sikerrel....
Folytatás szombaton:)