2016. június 1., szerda

2016. 05. 22- 29.

Addig üsd a vasat...as the saying goes...
Különösen az elmúlt évek tapasztalatai miatt alakult ki bennem ez a hozzáállás.
Örök igazság, h azt és addig kell fotózni, ameddig lehetséges....namármost  a szalakóták nászviselkedése a nagy aktualitás és ráadásul mindez a kigondolt helyen zajlik...a feladat tehát minél több időt a megfigyelésükkel és fotózásukkal tölteni...
A seregély is nagyon érdekes dolgokat művelt múltkor...abban is maradt még jócskán lehetőség....

Vol.1:
Sötétben érkezem...meleg szellő fonja át nyakam, mindenhonnan ezernyi élőlény szól én meg nagy kedvel fúrom magam a lesbe... mindig jó, ha langyos az éjjel...ilyenkor hamarabb kel életre a mező és velük együtt a kék madarak is.
Alig múlt 5 óra...kraa..krraaa.kraaa...a les mögül hallom....jönnek....
Mindkét madár ott terem a beszállón és rögtön egy párzással indítanak...
Exponálnék ezerrel, de hallom a zár hangján, h valami nem oké...
Két lassú expó után meg se nyikkan....nem hiszem el....
A 2 madár emeletes szerkezetet mutat én meg bénázok...
Gyorsan akksikat ki, majd be...újra működik a rendszer......
Na ez nem semmi...
Még így is sok fotót tudtam kattintani, viszont a hosszú záridő miatt a nagy részen bemozdultak a madarak...... elég szerencsétlenül... meg szűkös is az egész, de legalább megvan...
Ezután odúba be, odúból ki párszor és revírellenőrzés...
Egy ilyen üres 5 percben a hős seregély utolsó próbálkozásait figyeltem az odú megszerzésére...
Abban a pillanatban megjelent a 2 madár, mint vadászbombázók kötelékben és mindent elzavartak és egyértelművé tették, h bizony ez az ő területük...
A napocska szépen emelkedett a horizont fölé, mennyei fényekkel borítva be a rétet...egy fácántyúk is kiült napozni elém...
A szalakóták meg szépen elkezdték etetni egymást...eddig úgy gondoltam, h csak a hím ajándékozza meg a tojót, de ezen a hajnalon kiderült, h ez fordítva is ugyanúgy működik...


Ez három különböző alkalom, 3 különböző fényben... most leginkább tücsök volt az étlapon, meg pár sáska....volt, h 1,4x volt fent és tücsökkel érkezett az egyik...
Ezeket a jeleneteket 6 méterről figyelni egészen elképesztő élmény...kicsit katartikus is..mert igazolódik az a sok megfigyelés, tervezgetés, ami ide vezetett.
Ahogy így merengek magamban a hím újabb zsákmányért indul...lelibben a beszállóról és hosszasan birkózik a fűben...nagyobb zsákmányra gondolok...gyorsan felcsattintom a 2x-t...
Ismét beszállón a hím...uhhh...mi van nála...egy fürge gyík...aminek mostanság nőtt volna vissza a farka....komoly...

Kicsit megtörte a kékség és úgy adta át a tojónak....mindezt 600-on....
Gyorsan visszaváltok 300-ra, hogy legyen közös kép is a párosról...
Épp most csúszik le a gyík a madár torkán...
Az az érdekes, h az ember ilyenkor nem is az etológiai vetületre figyel...sokkal inkább a helyes technikai kivitelezésre.....ne lógjon ki, jó helyen legyen éles, helyes expó..stb...és miután elmentek a madarak az lcd mutatja meg a dolgokat valójában....gyakran az is nagyon izgalmas tud lenni...ahogy lapozunk egyesével és drukkolunk...
A mai szép reggelnek egy traktor vetett véget...de a durvuló fények miatt amúgy is indulni akartam...
 Egyébként az is nagyon érdekes volt, h a alig zavartatták magukat  a jármű jelenlétében. Vadásztak, a beszállón időztek, tollászkodtak....mindezt a traktortól 50 méterre.

Vol.2:
3 nap múlva ismét kint talált a hajnali szúnyograj...
Lehűlés volt 2 napig és ez a madarak aktivitásán is meglátszott...
Korán beültek, de csak bámultak maguk elé...semmi zsákmányállat nem mozgott...
Gyakorlatilag fél 9 körül tudtak elkezdeni reggelizni...
Így a legjobb fényekről lemaradtam, de tapasztalatszerzésnek tökéletes volt ez a kiülés is...
Ismét láttam ajándékozást, de közel sem annyit , mint 3 napja...
Aztán ismét kiderült, h a bálák nem tesznek jót a projektnek..pláne ha sok van és messze...
Beültek pár percre elém is, akkor készült ez a páros portré... 600 mm.
A nap krónikájához tartozik az a 6 fős csókacsalád, aki megpróbálta volna kirabolni az odút...
A szalakóták agresszíven védelmezték a költőhelyet...volt, h saját testével zárta el a bejáratot az egyik, míg a másik a csókákat üldözte...itt éppen harcosan érkezik a páros...sajnos így nem férnek bele a keresőbe...
Csatlakozott a hordához még pár vetési és dolmányos varjú...ez már sok volt a kékeknek és átmentek a fasorra..én meg gyorsan leléptem..
Tanulságos nap volt...

Vol.3:
A következő kiüléskor ismét borús, szeles idő fogadott...
A madarakat alig láttam...beszállóra is egyszer keveredett az egyik...először azt hittem már kotlik a tojó, de utána láttam mindkettőt odakint...szóval nem ez a helyzet...
Pedig volt mezei poszáta is a beszállón...
Meg mezei veréb is...
Miután kikecmeregtem a bunkerből szétnéztem kicsit a fasoron...
Egy másik odú mellől hat(6) madarat rebbentettem fel...azóta sem értem a dolgot...és amúgy sem láttam még együtt ennyi szalakótát...
Mindenesetre kíváncsian várom mit hoz az újabb kiülés....



2016. május 23., hétfő

2016. 05. 15.

Felvirradt végre a tesztnap...
Nem kell óra...ilyenkor sosem kell...minden megy automatikusan.
4:15-re érek ki...azt hittem elkéstem...nagyon világos van...ez azt is jelenti felhőmentes pirkadat lopakodik a horizonton...örülök.
Gyorsan beülök...már-már zavarba ejtően kényelmes...
A fényekkel együtt jelennek meg a madarak a látótérben...na nem a kék csóka...egy kisebb,de jóval pörgősebb odúlakó, a seregély...
Rögtön akcióba kezd és nagy hanggal indítja a hajnalt...
Aki már látott ilyet az tudja milyen látványos és szórakoztató ez a násztánc...
Először mindenféle tetszetős növénydarabbal pakolja tele a kedvenc helyét...


 Van, mikor pusztán törmeléket hoz...
 És van mikor tollakkal villog....
 Aztán jön az éneklés...millió hangon és formában...
Van benne sárgarigó, szajkó...talán még szalakóta is...


Van mit fotózni, de a java csak ezután következik...maga a tánc...lenyűgöző...



.......
.......
Ezt ismételgeti 10 percenként...és ha mindent jól csinál még szerencséje is lehet a párválasztásban...
Nincsenek üres percek...ha épp elröppent a seregély van helyette láblógatós-éneklős sordély...


Vagy éppen billegető...
Ám egyszer-csak nagy riadalom lesz úrrá a társaságon...a seregély mintha megnémult volna, sőt el is húzza  a csíkot...ez csak egyet jelenthet...jön a kékség.
Továbbra sem szeret korán kelni ez a madár...nagyrészt a hideg hajnal miatt sem túl aktívak...minek röpködjenek, ha nincs mire vadászni...
Szerencsém volt...a tiszta napkelte után becsúszott egy vékony fátyolfelhőzet fölém...így kitolódhatott kissé a fotózásra alkalmas időszak...
Bámészkodik kicsit és vár....remélem a párjára...
Ahogy előttem ülnek- teljes nyugalomban- kb 6 -7 méterre minden fáradozás okozta nehézség elillan...ilyenkor a fotós élvezi az elvégzett munka gyümölcsét és exponál...
Az is szép ahogy ott ülnek a nekik szánt helyen és nem a les tetején:)
Több mint egy órát voltak előttem...
Tollászkodtak....

Vadászgattak, főként rózsabogárra...

És az elmaradhatatlan csőrtisztítás...
Aztán felváltva felröppentek az odúra. Alaposan megvizsgálták, bemásztak és ezt megismételték vagy 4x...volt egy pillanat, mikor majdnem megtörtént a csoda, de ekkora szerencsém nekem sem lehet...
Természetesen azóta is ültem bent, sőt kint maradtam egészen ellenfényig, de délután nem voltak olyan aktívak a madarak...volt, h nem is láttam őket...
Ezek után remélem tetszik nekik az odú és megvalósulhat egy újabb költés...mint az előző 6 évben.

2016. május 9., hétfő

2016. 05. 09.

Az új lesem elkészült végre.
Kellett rá várni 2 évet.
Nehéz volt rászánni magam, hogy megépítsem...talán segítség nélkül nem is ment volna...köszi Gábor.
Mégis...elkészült...azóta már javítani is kellett, de a helyén van és várja a napfelkeltéket és azt a csodás madarat, ami nemrég érkezett vissza a fasorra...
Új módját választottam a lesezésnek...
Magasabban ülök és üveg is került az elejére. 
Jobbnak látom így a zavarásmentes fotózás esélyeit...ugyanis elég kényes erre a szalakóta...
Az elkövetkezendő időszakban itt fogok ücsörögni, ha időm engedi.
A holtágat annyira nem erőltetem...egyszerűen kevés rajta idén a madár, viszont találtam két belvíztócsát, amin godák és gulipánok rendszeresen jelen vannak...meglátjuk.
Egyébként őzfronton csend van...idei gidát még nem láttam, az öreg bakok felszívódtak...augusztusig nem is zavarom őket.
Múltkor is csak egy mezei fülessel akadtam össze alkonyatkor.
Van viszont egy dolog, amiről idén lekéstem mégis kecsegtethet érdekes pillanatokkal...
Zsolti barátom dobott össze egy hevenyészett, low budget lest az egyik legjobb fácános helyre.
A werk magáért beszél:)
Kiültem valamelyik hajnalban és szépen jöttek is a madarak.
Szám szerint 2 kakas és egy tyúk..habár a dürgőaktivitás a béka feneke alatt van.... azért elenged a dalnok egy-egy strófát...csak úgy, a szomszédoknak.
 Még adok a dolognak esélyt, ugyanis van egy tervem, amit mindenképpen véghez akarok vinni őkelmével...
Remélem a következő posztban a siker hangján írhatok:)