2017. 03. 30.

Nem tudok aludni....

Fél 4...

Nehezen rángatom magamra a nyirkos mellcsizmát...

Van egy fura szaga...már hozzá tartozik a tavaszi hajnalokhoz...

4:20...csillagos az égbolt...ezt már  az úszólesben fekve konstatálom. Az a 10 fok semmilyen hideg érzetet nem ad már...

Néma csend van a vízen...fura hallgatni...pontosabban semmit sem hallani...

Elvileg 5:10 a világosság kezdete, de 5:20-kor sincs még semmi derengés...a hangok közben megérkeztek...

Mégis van élet...mégis itt vannak a kacsák és libák....

A sötétből hattyúriasztás hallatszik...tisztára, mint egy sziréna...

Ilyen-olyan hangok lepik el a vizet én meg próbálok a sziluettekből következtetni a dolgok állására...

Végre látok...mármint alakokat a távolban...

Böjti récék kergetik egymást...1 tojót 5 gácsér....megy a röfögés rendesen...

Közeledünk a napkeltéhez és ők is közelednek a lencséhez...

Nászoló, szürcsölő gácsért akarok ebben a szilvalében a kártyámon marasztalni...

Egy lemaradó felém rövidít...

Kisvöcsök nyerítése ijeszt meg...itt van, közel...

Valami nem tetszik neki...a nádas szélét kémleli....oda fordulok én is...

A legmélyebb narancsban vízityúk csónakázik a keresőbe....de jó színek vannak...a felkelő Napra a téli nád sárgája dob még egy lapáttal.

Fordul egy rövidet és máris visszatér rejtekére.

A pirkadat nem zavartalan...felhők vannak azért, így pillanatról pillanatra változik a fény..,

Szárcsák akadnak össze...de semmi komoly...

Sok látnivaló  van...sajnos a java elég messze....

Hopp...talán most a böjtik erre fordulnak...

Először a tojó érkezik meg...

Követi a szürcsölő gácsér...

Közelre jönnek...van idő a részletekre...

Lassan tova eveznek én meg vészhangra leszek figyelmes...ölyvek portyáznak mindenfelé...

A riadalom végeztével egy kisvöcsi a legjobb helyen pihen meg...ez már nem az a pokoli narancs, ez már nem annyira drámai...

A jó fények tűnőben...végre a bütykös megmutatja magát...egy pár lakik a nálam, a másik egy fél órája elrepült...

Azt számolgatom, h milyen rövid valójában a fotózásra jutó idő...ha a minőségi fényekre gondolok...

Csobbanások a vízen és ismerős hangok a levegőben...kanalas récék ....

Nászolnak egyből...beússzák az egész holtágat..egyszer direkt fényben, egyszer árnyékban....

Néha viszonylag közelre jönnek...

A mai hajnalt-reggelt szárcsákkal zárom...nem heveskednek már annyira...bár náluk sosem lehet tudni...

Kis pihi és folyt.köv.....

2017. 03. 25.

Nem tűntem el.
A sok téli lesezés kicsit leszívott.
A sötét, a hideg, az üres órák után nem esett már jól egy helyben ülni...
Persze nem telt események nélkül ez a másfél hónap....egy cikken dolgoztam..ez már a harmadik.
A sasfotózás terén szerzett tapasztalataimat nyomtatott formában öntöttem.. megjelent egy 5 oldalas anyag a tavaszi Madártávlat magazinban...
Köszönet érte Ujhelyi Péternek...az egész oldalas réti azért így nagyon jól mutat...

 Aztán voltunk odúkat kirakni szárnyas barátainknak....
Került ki szalakótának, kuviknak, vércsének mindenféle lakó alkalmatosság..nem mindig a fotózás a legfontosabb, önzetlenül is segíteni kell nekik.
............
............
A vizes élőhelyen gyakran megfordultam....hosszan kémleltem a vízfelületet.....
van-e mozgás?
hová kerüljenek az úszó lesek?
érdemes-e már kifeküdni?
Örömteli, h a nagy tél jót tett az élőhelynek...és tele van madárral....

A leseket rendbe tettem gyorsan...most 3 úszik.

Feküdtem már kint...nehéz eltalálni a jó helyet...
Ezen a napon csak egy szárcsa jött elém, a túlsó les előtt meg 30 cigányréce és böjti réce kergetőzött egész délelőtt....kicsit lutri.

Van megint kendermagos, böjti, tőkés, cigány, barát, kanalas...de idén a csörgőhöz szeretnék végre normális távolságra kerülni...van belőlük is jópár.

...............
...............
Tavaly a szalás lesem csúnyán összetört...
Elkészült a kettes verzió, immár masszívabb felépítménnyel, nagyobb üveggel.....

Természetesen a seregélyek gyorsan birtokba is vették a beülőket és az odút is...
Az egyik csalogató délután le kellett tesztelni...:)

 A seregélyek teljes pompában mutogatják magukat...és foglalják az odúkat...
Kicsit sajnálom őket...egykét hét és megjönnek a főbérlők...onnantól meg ismerjük a sztoryt....
Szóval innentől kezdve minden fronton felgyorsulnak az események...
Azt meg már nem is írom, h legújabb kisbarátom is mennyi figyelmet igényel...

Úgy tűnik egy fenékkel sok lovat fogok megülni...legalábbis megpróbálok felmászni rájuk...

2017. 01. 31.

A kis erdei les sikeressége újabb lendületet adott.
Mostohán kezelem a kis bódét, pedig annyi szép élményt adott már az évek folyamán.
Utolsó mentsvárként mindig jó szolgálatot tesz.
Ha csak 2 órám van, ha nem jó az idő, ha máshol megáll az élet...ide bármikor kijöhetek feltöltődni.
Nem volt ez másként most sem...délutánra ugrottam ki...rigólesre.
.........
.........
Ahogy megérkezem nagyobb, tarka rigót zavarok fel a rétről...az almát falatozta...
Örülnék neki, ha léprigó fedezte volna fel a kaját.
Kirakom az gyümölcsöt és magokat, aztán várok...
Nem kell sokat...a rigó gyorsan visszatér...rögtön közelre jön be...

Végre sikerült őt is megfigyelni...
A hó és a hideg elhozta nekem ezt a nagy rigót.
Kiszámíthatatlanul mozog, csakúgy mint a többi...de mégis biztos vagyok benne, h meg fogja találni a tökéletes pihenő ágat...

Közben a feketék is aktivizálják magukat...

Az rögtön feltűnik, h a léprigó komolyan védelmezi az elemózsiát...
A feketék többször megkísérlik elkergetni...sikertelenül..

Gyorsak, mint a villám...rá kell készülni rendesen, ha az akciókat az lcd-n akarom majd visszanézni.
Vannak csendes szemlélők is, potyalesők, kik  a megfelelő alkalomra várnak.

Közben elered a havas eső...de gyorsan abba is marad...a beülőn béke honol...

Jócskán benne járunk már a délutánban...
Épp ideje, h megérkezzen a róka...ez az ő időszaka...

Megállítom egy cincogással...ma nem akar zsigert enni...
Ismerős prüntyögés üti meg a fülem....optikám a közeli beülőre fordul...
Itt vannak a süvöltők..ez most egy csupa hímből álló csapat...

Szerencsém van, ma nem jöttek egyedül.
Tengelicek csatlakoztak a csapathoz...
Ritkán találkozok velük az erdei etetőn...az udvaron biztos többször jöttek már...

Egészen sötétig perlekednek a napraforgón....
Indulás előtt  kiszórok egy jóadag szotyit és egy kiló almát...kis segítség, amíg el nem megy a hó....

2017. 01. 29.

A tél kitart...
A mínuszok állandósultak az elmúlt egy hónapban...de régen volt már ilyen....
A masszív hóréteg  elfedi a táplálékot az erdőben is. A madarak minden maradék bogyót leettek már a fákról, a ragadozók pedig minden dögöt elfogyasztottak..
Az extrém extrémet vált ki, ezt már sokszor tapasztaltam....
Az első érdekes eset apu galambházában történt....
Valami elkezdte szedegetni a szárnyasokat...egyik nap rajta kaptuk...egy kuvik...

Érdekes módon csak a galambagyat ette meg ő és/vagy egy társa...kétszer kellett kirakni őket...
Aztán azóta már kétszer volt bent a volieren belül egerészölyv is....elképesztő mennyire éhesek lehetnek, ha a szűk röpnyíláson keresztül a galambok után mennek...a karvaly nem is volt már meglepetés...
Szóval fogynak a hobbimadarak...
.....
.....
Az erdei lesnél is megy az etetés...kerül ki hús , de inkább a magon és almán van a fő hangsúly...
Sok mindennel össze lehet futni ezen a télen...Idén a fenyőrigó inváziósan van jelen...nem titkoltam miattuk ültem ki elsősorban valamelyik nap...
Alig helyezkedtem el máris vészhang söpör végig a bokroson...beszállón egy karvaly tojó....

Egy megkésett kékcini épphogy le tudott lépni....érdekes módon nem ment utána...

Na, király jól indul a délután...
Szokatlan hang szűrődik be a lesbe...mintha cserregést hallanék...biztos egy szajkó szórakozik...szarkát még sosem láttam erre...és lám ...egy szarka :)

Remekül szórakozom, 20 perce se vagyok bent...
Végre megérkeznek a fenyőrigók...rögtön egy tízes csapat...
Mohón rontanak az almára, mintha napok óta éheznének...

 Egy közeli portré is összejön a napnyugta asszisztálásában...

Gyorsan továbbállnak, de csüggedni nincs okom...
Megérkezik egy öreg egerész...a Nap már csak a hátteret éri...

Teletömi begyét és vijjogva odébb áll..kb 3 madár jár be, bunyózni nem szoktak...a hierarchia kőbe van vésve...
A kicsik újabb vészhangot sípolnak...
Ma minden bejön...
Egy újabb karvaly...most a hím...a legjobb helyen :)

Üldögél 2 percet, aztán ellibben...örülök neki, régi vágyam valami hasonló kép...
A fény lassan eltűnik a rétről...
Egyszerre belém nyilall a mínusz 12...egy pillanat alatt rájöttem, h 3 óra is mennyire kiszívja az emberből a meleget...
Pakolnék, de nem jutok sokáig...

Szép rókalány szimatol ki  a rétre...a vaddisznóbőr érdekli...
A silent expó valami csoda...nem neszel meg...

 Körbejárkál, hagyja magát fotózni...a hidegérzés máris a múlté...

Egy kis cafattal távozik...legyen jó estéje...
Már majdnem besötétedett...
Kimászok és kocsim felé a következő alkalmat tervezgetem....
Csoda ez az erdei rét...

2017. 01. 22.

Nem jön össze tiszta időben kijutnom....

Jósolnak a meteorológusok mindenfélét, aztán az ember úgy is ki fog menni, mert hátha nem jön be a jóslat...

Most is így történt...ködöt ígért mindenki...hát persze, h elindultam...

A helyzet az, h nem is köd volt, hanem valami áthatolhatatlan tejfehér massza...

Olyan érzésem volt mint a híres Nagy Kékség című Luc Besson filmben...

A lesből pont annyi volt a látótávolság, h a beszálló ölyvek még nem voltak homályosak, de 20 méter után minden összeolvadt...a köd nagyon nem jó barát, ugyanis a ragadozók nem repülnek ilyenkor, esélyük sincs vadászni....

Rámentem hát a minimálra....:)

Nem maradtam sokáig, inkább őzek után néztem egy kevésbé problémás területen...

A patások a szokott helyen pihennek...már jobban ropog a hó, lassabban jutok a közelükbe...

Ahogy figyelem őket róka tűnik fel a messzeségben....cincogok neki....elindul...

Lapulok, az álcám jó...a rudi ismét előkerül az árokból....

Még egy vékony cin-cin...

Közelebb sehogy sem akart jönni...

Közben az őzek is egyre közelebb kerültek az árokhoz...

Így fekve maradtam a vastag hóban és vártam...

A vezérsuta szépen besétált elém...a gyönyörű, havas környezetben....

Átsétált az árkon, de valamiért a többiek nem jöttek utána....

Hátranézett és mindenféle előjel nélkül vissza galoppozott a rudlihoz...

Nekem meg maradt egy újabb minimál :)

.....

.....

2 nap múlva szikrázó napsütés vakított Egerben....ohh nagyszerű, délután kiülök, ha már ilyen szépen kitisztult...

Mire a leshez értem szombati időjárás fogadott...

Megmondom őszintén be se akartam ülni, de ha már elmentem legalább ölyveim lakjanak jól...

Jöttek is szépen 2-3-an, de nem is exponáltam.....

Viszont új látogató jelent meg a les előtt...

Ígéretes hibridnek tűnik :)

.Itt egy videó róla...döntösön mindenki belátása szerint, de úgyis a genetikai vizsgálat mondhatná ki a végeredményt.

Stílszerűen a ködös időszakot egy minimállal zárom...

Most megfogadtam, h megvárom a napfényt...addig nem megyek ki...kicsit éheztetem magam...