Huhh, végre!
T É L
Igen, így nagy betűvel...
Már azt hittem Morana ellopta tőlünk ezt az évszakot, de a mínuszok nagy nehezen lenyomták az istenséget:)
Ha már így esett ...nem élvezhettem ágyam kényelmét vasárnap hajnalban.
Sokkal inkább lesem kényelmét akartam élvezni...
Ebben a remek időben vendégeket is "vártam" egy kis falatozásra...az ölyveket és az apróságokat...
Elhelyezkedtem fél 7 körül...a hó szakad.
Tisztán látszik, sötétben is mennyit derít a sötét réten a megmaradt takaró...
A kiszórt ocsút gyorsan birtokba veszik a kicsik...csuszkák, cinegék, szajkók, rigók mozognak, de végre megjelentek a citromsármányok és zöldikék is.
Kiraktam egy napraforgó-tányért a változatosság kedvéért, meg hogy ne lepje be gyorsan a hó...ugyanis a prognózissal ellentétben továbbra is szépen esik...
Világos után megérkezik a nap első és -furcsa mód- az egyetlen ölyve.
Ismeretlen madár számomra, de annál szebb...fehér torokfoltja van.
Olyan nyugodtan elvan, hogy cserélgethetem az extendereket.
Videó...
Mindig mondom-ha kérdezik-hogy a 2,8/300-nak az a legnagyobb előnye, hogy a legjobban variálható a fix telék közül. Páratlan.
Várom a terület birtokosait...biztos voltam benne, hogy mihelyt észreveszik az idegent, máris neki esnek...hát nem így történt...az egész napos fotózás során nem mutatkozott más madár ezen az egyen kívül...és ő sem maradt sokáig...
Sebaj, legalább koncentrálhattam a cinkékre és a sármányokra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése