2015. 07. 02.

Na, akkor szalakóta......
Májusban sokszor barangoltam őzek nyomában, több-kevesebb sikerrel, de nem is ez a lényeg. Ugyan tudtam, hogy még korai, mégis hiányoltam azt a jellegzetes "dallamsort", amit a kék csóka ad ki, ha revírt foglalt. Az odújuknál semmi mozgás, csak seregélyek. A fasoron néma csend ül...kedvem szomorúra fordul...idén lehet meg sem érkeznek ezek a csodás madarak...kezdtem kételkedni...mígnem egy júniusi vasárnap megcsillant a napfényben a szalakóta türkizkék tollruhája, amint felettem húz el...:)
Szikla gurult le szívemről...hát végre megjöttek.
A beszállót már régen belőttem...odú kitakarítva...rajtam semmi sem múlik. Ugyan, amolyan törpe-magaslest is akartam eszkábálni a jobb fotózási szög miatt, de ezzel elkéstem...most már nem fogok bele....semmi kopácsolás.
A technika egyszerű...sötétben érkezés, gyors bebújás a széklesbe, kis szunya...aztán drukkolni, hogy a madár használja a beszállót....
A területet a gazda nem vágta le, így tele volt embernyi bogáncsbokrokkal a környék...eleinte nem jól tolerálták a széklest, de idővel oldódott a feszültség....nagy megkönnyebbülésemre.Jöttek az első tesztfotók...

A hajnali fény jó felől jön, csak a madarak eléggé "lusták"...mondjuk a zsákmányállataik sem mozognak hajnalban...így a legszebb megvilágításban sosem voltak aktívak.

Számos alkalommal ültem kint...mondjuk 10 fölött és sok érdekes jelenetet láttam ...volt olyan, mikor egy másik páros is az odú körül ólálkodott...volt gurgulázás rendesen....meg kergetőzés....pláne mikor az egyik idegen madár az odú tetejére ült....
A beszálló nincs túl magasan, így fel kellett szemmagasság fölé emelni az állványt a jó háttérhez...

Közben meg a beszálló vége erodálódott...a tehenek voltak a ludasok, de amúgy is megérett a cserére.
Sokszor egyből az odúra szálltak a madarak...így jöhettek a röpképek...

Nem vagyok elégedett ezekkel a fotókkal...jövőre biztosan megemelem a lest, legalább egy méterre...
Már egy új beszálló volt kint, mikor az erős szél az egyik bogáncsbokrot a beszálló alá fújta...ekkor készült ez a kép...erős fények voltak már, de ez léptetett a következő fokozatra...

A következő alkalmakon igyekeztem úgy fordítani az ágat, hogy minél több bogáncs kerüljön a kompozícióba...volt olyan nap, mikor egyáltalán nem ültek rá, de volt olyan is mikor percekig időzött valamelyikük az ideális helyen....
Végre az egyik hajnalon megkegyelmeztek rajtam a madarak...már a 4. alkalommal ültem kint folyamatosan és kezdtem totál kimerülni...mikor zsákmánnyal érkezett az egyikük és beszállón landolt...uhhhh....kicsit kapkodtam ugyan, de nem kellett volna...ott maradt egy darabig...

Volt, hogy üresen jött csőrt tisztítani....420 mm...

Aztán már állókat is komponáltam...

Összegzésként:
Volt olyan nap, mikor nagyon jó mozgás volt és volt olyan, mikor semmi...
A madarak ritkán voltak aktívak míg nem lett kellően meleg a reggel...
Az esetek 99%-ban zöld lombszöcskével etettek...egyszer láttam mezei pockot is a csőrben, de akkor nem ült a beszállóra a madár....
6-8-ig zajlott a fő etetés, utána óránként 1x jöttek az odúhoz.
A tojó nem aludt fiókákkal, de minden hajnalban megérkezett és bement 1 órára melegíteni a kicsiket...aztán ő is etetett....
Az általam figyelt költőpár 2 fiatalt röptetett ebben az évebn....
Fantasztikus élmény volt megfigyelni ismét ezeket a különleges madarakat...jövőre új tervekkel készülök....és végre megtaláltam egy másik páros költőhelyét is...:)