2021. január 18., hétfő

2021. 01. 16.

 A 2020-as év úgy ért véget, h az időjárás képe semmilyen téli hangulatot nem mutatott. Amikor a természetben voltam, jókat sétáltam, de normális fotóra esélyem se volt. Mély sár és mintha ellopták volna a Napot...

A december legvége azért hozott némi fényt a depresszív évzáróra. Őzeket akartam fotózni és már a kiszemelt rudli nyomában voltam, mikor a nádból egy bak lépett elém. Gyorsan leguggoltam és a gyanakvó bak startját akartam rgzíteni. 



A rudli simán szelet kapott...néztük egymást egy darabig, de sok érelme nem volt maradni.

Mindegy...ennek is örültem...volt fény és naplemente, meg némi hideg.
Aztán rigókat is fotóztam...a természetben, az erdő mélyén vad feketerigót nehéz...mindennél óvatosabb, viszont lakik egy család a szomszéd csipkésben...egyik délután meglestem őket...komolyan olyanok, mint egy útszéli banda...

A tölgyesben akad némi belvíz...lecsavartam a telét és a kicsivel szórakoztam...
És végre megjött a szibériai lehellet. Hó is lett meg hideg is...
Felkaptam a festőruhám és cserkelni indultam...
Mindenfelé libák , nyomukban a sasokkal...mégis egy kuvik, amit először lefotózok...
Az őzek már nagy rudliba tömörültek és kihasználják a szélvédett, napsütötte árokszéleket. Egy ilyen csapathoz jutottam közel...hiába, a festőruha csodás álca...



Másnapra még hidegebb lett. Volt fény...aztán ismét felhők...ezt a gatyásölyvet még időben elcsíptem.
Mire az őzek közelébe kerültem, csontomig hatolt a hideg...csináltam pár képe, aztán irány haza...






Van egy tervem a jövőre nézve...nem lesz egyszerű...







2 megjegyzés:

  1. Szia Sanyi! Szép felvételek lettek, festő ruha ide vagy oda! 😉

    VálaszTörlés