2011. 04. 02.

Ennek a bejegyzésnek azt a címet is adhatnám, hogy a fácándürgés bűvöletében...na igen, eltöltöttem pár órát egy király lesben és beleláthattam egy kicsit a fácánok rejtett életébe. Zsolti haverom ügyeskedte össze a bunkert és a szerda hajnal már a lesben ért. Leírhatatlanok ezek a tavaszi hajnalok, úgyhogy én meg sem próbálom:)
A tisztáson 1 "fő"kakas és 6 tyúk tevékenykedik rendszeresen és joggal reménykedtem, hogy összejön a fotósorozat. Az eddig eltöltött órák alatt sok mindent láttam: söprés, párzás, kaktolás, kergetőzés, terelgetés... A teljesítményem nem volt az igazi, mert kb 1000 expóból csak pár darab az igazán kedvemre való. Egyébként nem könnyű fácánt fényképezni. A hosszú farka miatt sohasem fér bele teljesen a keresőbe és a szép kakast is mindig takarja egykét tyúk. Eddig nagyon élvezem ezeket a hajnalokat és még gyúrom a témát pár alkalommal...mondjuk azt vettem észre, hogy a kakas már nem udvarol olyan hevesen szeretett tyúkjainak... szűnik a varázs, a tyúkok nem sokára elülnek és a színes lovagnak már csak a területét kell védenie. Ők is a hajnalt szeretik. Amikor már felkelt a Nap eltűnnek a bozótban és ott szöszmötöltek a továbbiakban. Az üres percekben jól elszórakoztam a kis énekesekkel(barátcinege, széncinege, zöldike, erdei pinty, citromsármány, erdei szürkebegy, vörösbegy, fekete rigó).

2011. 03. 11.

Rohantam ki a lesemhez, mert a délutáni fényekben el akartam csípni az ökörszemeket. Kiértem, leültem a földre, beálcáztam magam és vártam. 10 perc és megjelent az egyik madár...a hím. Körberepkedte a területét és párszor az optika elé került. Próbáltam ellenfényesre is venni...szerintem a hangulat egészen átjön.
Még mindig nem az igazi, de már nagyon közel vagyok az elképzelt fotóhoz.

Szombaton hajnalban eljött Herpai Imi fotóscimbora. A belvízen lévő bütykös hattyúk csalták ide...engem is nagyon piszkált, így arra eszméltem, hogy hajnali 5 van és álcázzuk be magunkat a pocsolya mellé, a sárba. Érkeztek vetési ludak és tőkés réce is. Volt vagy 40 bíbic a parton...jöhettek volna közelebb is. Hat körül jártunk és megérkezett 2 felnőtt hattyú. Mint két óriásrepülő, úgy ereszkedtek le a vízre...csak lestem az álcaháló alatt. Dolgozott a 40d rendesen...a hattyúk kb 1 órát maradtak és elrepültek valahová. A lényeg csak annyi, hogy a hím madár egyértelműen nászmozdulatokat produkált amíg a tavon voltak.. Remélem itt fognak fészkelni a közelben.

Vasárnap háromnegyed 5. A tegnapi hajnalhoz képest annyi a különbség, hogy most már Zsolti haverom is ittt hasal mellettünk a sárban. Jó szórakozás, mindenki próbálja ki, nyugodt szívvel ajánlom.Összekovácsolja az embereket. Alig pirkadt hatalmas libacsapat ereszkedett le a vízre, de valami gyanús lehetett, mert rögtön húztak is tovább. Aztán jött egy csapat nagy goda, de azok le sem szálltak...maradt a svenk(1/10 sec, babzsák). Pár lúd azért maradt. Azokkal szórakoztam, na meg egy rudli őzzel a pocsolya túlpartján. A hattyúk is megérkeztek 6 körül, de nem szálltak le. Sok volt már nekik a 3 idegen objektum a vízparton. Zsoltival elmentünk őzezni, nyulazni, fácánozni, pacsirtázni...jaj de jól esett feltápászkodni a sárból. Ragozhatnám, de semmiről sem tudtunk értékelhető fotót összedobni, talán a folyamatosan éneklő mezei pacsirta csak a kivétel. Ez is egy jó nap volt, de hétfőn hajnalban nem venne rá semmi az ágyam elhagyásához.

2011. 03. 06.

Nem vágytam ma emberi szóra...elindultam 10 körül és benéztem a Fiókba...a nagybetű jogos, hiszen ez egy terület neve a falu határában. Jó messze van...alig mentem fél órát máris látnivaló akadt. A nyulaknál indul a nász és megy a kergetőzés ezerrel...lehasaltam az eseményt megörökíteni...sajnos másfél órát ez el is vett a délelőttből, de nem unatkoztam. A túra további részében rengeteg vadlibalesre alkalmas tocsogót láttam és persze rengeteg libát is. A hattyúk még mindig megvannak:)) Kb 3 órára érkeztem meg lesemhez...jól esett leülni és bámulni a tájat. Megjelent az ismert ökörszem pár a környezetemben...örültem nekik, mert január óta nem találkoztunk. A következő két órában velük foglalkoztam...nem egyszerű elcsípni róluk egy jó fotót, de a tervem már megvan a jövőre nézve...feltöltődtem és ez most mindennél fontosabb.
.

2011. 03. 04.

Péntek délután...végre....elég volt ebből a hétből. Most aztán kaptam a rosszból keményen, de minden jó, ha a vége jó és a péntek délutánnál kevés jobb dolog van az ember életében:)
Irány a természet...nem terveztem semmi extrát, csak karulni akartam egyet a mezőn. Rengeteg a nyári lúd és a nagy lilik. Szeretem őket lesni, csak úgy. Lefekszek a gazba és várom, hogy fölöttem húzzanak el...csodás látvány. Ahogy fekszek az árokparton egy rudira leszek figyelmes...nagyon jó, pont felém tart. A szelem jó, hasalok, nálam a kanyon rendszer...mi kellhet még...A ravaszdi eltűnt a szemem elől és ahogy lesem, hol fog feltűnni önkéntelenül is mozdulok...érzem a tekintetét és átnézek ez árok másik partjára, ahol már figyel a vörös bundás...4 expo és már villan is a fehér farokvég...sebaj, ennek is örülök:)Azért láttam őzeket is. Hazatérvén még fotóztam pár közelit a házi verebekről...