Lehet, h hozzá lehet szokni, de csak komoly életmódváltással...
Én meg egyenlőre nem tartok ott, így marad a bántóan őszinte vekker...
Most is inkább aludtam volna tovább, de felhőmentes napkeltét ígértek...így 3:45-kor újra meghaltam kicsit.
Na, majd a sok pajzsoscankó gyorsan elzavarja az álommanót a lessátorból...
A sztorym már a napkeltén elbukott...ráadásul a felhők mellé hideg is csapódott...
A kezdeti, kék derengésben réti cankó keveredett elém...
A magányos hajnalok színe ez...
Jön megy, olykor jó helyen tűnik fel...
Nem maradok tovább...elég a felhős hidegből...
Majd máskor....
............
............
Egyéb terveim is vannak....
Sosem fotóztam még nyaktekercset, sőt még kakukkot sem...
Itt volt az ideje, h kipróbáljam a jól bevált módszert...a hangokat...
......
......
Délután van...hat is elmúlt már...
Kigondoltam egy jó helyet...
Széklest felállítom, gyorsan teszek egy beülőt és várok...
Ez amolyan tapogatózó fotózás lesz...
Szépen szól egy kakukk a tó közelében...hátha meghallja...
A harmadik strófa után máris közelebbről hallom...
Izgalmas....
Még 3 strófa...
Máris a mellettem lévő fáról jön a harcra hívó, furcsa hangja...
Na, ez tényleg gyorsan ide ért.
Többször látom, h ide-oda repül...keresi az ellenfelet.
Egy fél órát szórakozunk mire beröppen elém, pont ahová szeretném :)
Nem számítottam rá, h rögtön sikerrel járok...
Videóztam , amit sikeresen le is töröltem...de legalább marad motivációm a továbbiakra...
A nyaktekerccsel nem vagyok ennyire jóban...
Többször sikerült a madarat, madarakat a közelembe édesgetni, de a beülőmet nem akarják használni, szóval azzal kicsit elakadtam...
Remélem a következő posztban már fotón fogom megmutatni ezt a terepszínű madarat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése