2018. 03. 31.-04. 01.

A tél végre visszavonulót fújt...
Egy kevésbé hideg délután indultam utamra...
Nagy sár van mindenfelé, igyekszem a műúttól nem túl távol leparkolni a kocsit.
Fasorban araszolok előre, itt mindig van látnivaló.
Szerintem 100 métert sem megyek, de máris kiáll elém egy ígéretes hatos...még barkában.

Azon gondolkozom miért nem látok letisztított bakot semerre...ilyenkor azért lenni kéne már...biztosan van is...
Magányos sutát lepek meg az egyik szántáson.
Bekúszok a közelébe...erre megfordul és szépen lefekszik...

 Eléggé gyengének tűnik, vagy csak ennyire elbágyadt a tavaszi szélben.
Simán elalszik...

Otthagyom...visszakúszok a bokrosba...azért ezt nagy obival nem könnyű kivitelezni.
Meg is izzadok a műveletben.
100 métert megyek, de ismét megálljt parancsol a téma.
Nyuszi bóbiskol a kocsiúton...jó széllel a közelébe jutok..
Elhelyezkedem, kattingatok...

Erre felpattan és elindul felém...
Alig bírom követni...amiből egy közeli kerekedik...

Aztán egy még közelebbi....

Komor esőfelhők kúsztak fölém...veszem a nyúlcipőt és indulok.
Mire beülök és elteszem a telét már kopog is az eső a szélvédőn....
.....
.....
Másnap úszóles....
Jól esik bemászni a ringatózó lesbe...
Mindig izgalmas, h mit tartogat a pirkadat...a vízen sokkal kiszámíthatatlanabb minden.
Nahát ma a viharos szél annyira megnehezítette a fotózást, h abba is hagytam 8 körül...0 fotóval a kártyán...Az már most biztos, h sok a víz a pusztában is...jobban szétszóródtak a madarak...na majd később....
Kivergődök a mellcsizmában a nádfalon keresztül...kilesek a csalitos túloldalára, ahol sáros út kanyarog...
Nicsak...egy bakocska feküdt ki reggeli kérődzésre...
Kidugom a nagy obit mm-enként a vonalába és megvárom míg rám néz...

3-4 percet lessük egymást, mire feláll és riasztva körbeszalad....

Ha már ilyen jól megy a mellcsizmás fotózás a szárazon...újabb bakok után nézek.
Közeli fasorban láttam múltkor egy kis rudlit...arra tartok...
Becserkelek az egyik végén és méterenként pásztázom át a fák adta folyosókat.
Hopp.. egy suta feje tűnik fel...itt vannak...
Leülök és várom, h mi van még itt.
Fél óra múltán ácsingóznak fel...köztük egy félkész bakkal...

Gyanús vagyok nekik..elsunnyognak...
A víz mellett cserkelek...mindenféle réce indul előlem...

Már benne vagyok a délutánba, de kedvem töretlen.
Átgurulok a "cigányútra"...láttam itt egy érdekes bakfit.
Gombos lesz, ha lepucol majd egyszer...
Viszonylag gyorsan ráakadok...szántás mélyén pihent éppen....
Addig mozgok míg végre lesz olyan kíváncsi, h eljön megnézni.

Tényleg gyűszűnyi fejdísze van....
Később róka surran zsákmányával a gátkoronán...csak egy doku...mit vihet???

 Egy másik meg bedől a a cincogásnak....

Tartalmas volt ez a két nap...talán nekem ezek a lehetőségek a legszórakoztatóbbak...