2023. 07. 13.

 Bakok...

A madarakkal sokat foglalkoztam az elmúlt időszakban, de a bakok mindig inspirálnak...mostanra odáig jutottam, h nem érem be holmi közönséges hatossal...nem nem...öreg kell, vagy különleges, vagy ismerős, vagy nagy...és ha ez egyben lenne meg, az lenne az igazi. Szülőfalum, gyerekkorom faluja közelében szeretek fotózni. A sok év alatt kialakultak azok a helyek, ahová különösen jól esik kimenni. Épp ezért gyakran találkozok ismerős állatokkal, mert ők maguktól miért költöznének el...az őzekkel különösen így van...ha nincs bajuk ragaszkodnak megszokott kerületükhöz...

Először a szemághiányos, nagy bakot kerestem meg...meglepetésemre már sutát hajkurászott, azt a sutát, akivel egész télen együtt mozgott....rossz szeméről könnyen megismerni.

Egy új álcakabátbanl járok ki...eddig ötös...

Két gida majdnem nekem szaladt és a nagy bak se vett észre, pedig 15 méterre volt tőlem.

Az öreg sokat köhög és hamar lefekszik, Gabesz szerint bagócsos...

Aztán a "Hosszúban" is laknak ismerősök...sok itt a parlagon hagyott terület, nagy a fajgazdagság. 

A gyilkosról később írok még...

A füleskuvikos este előtt, késő délután lassan cserkelek egy elhagyott kocsiúton. Lelapulok és halkan megszólaltatom a gidahangot...szép suta érkezik...

Jól fújtam ezek szerint...lassan tovább lépkedek...valami mozdul...lelapulok..koros bak figyel...hú, jó öreg.

Végig takarásban mozog, szellembak az ilyen...sejtem hol fog átváltani...rákészülök...

Otthon utána nézek...nagyon ismerős...ő lesz az. Az élőhely négyzetméterre ugyanaz.

Álcám megint jól működött...

Legközelebb a gyilkos sztorijával jövök...remélem lesz még róla újabb fotóm.